Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

— Reményki körte: 1643: „Ao 1643. 14. April oltottam meg. . . reményki körtvélyt." (Beckó. TörtTár. 1880. 774^5.) — Rózsa körte: 1635: Rózsa körtvély. (Körmöcbánya, Beckó. TörtTár. 1880. NySz. 2:416.) — Sapolise körte: 1632: „Ao. 1632. Pozsonbul hozattam: .. .Sapolise piern.. ." (Pozsony, Beckó. TörtTár. 1880. 774.) — Sarog körte: 1589: „sarogh keortwely" (Tordátfalva, Udvarhely szék. AUM. 1969. 138.) — Sütő körte: 1589: „sevteő keorthvely, melliett nev zerin pap korteovelinek hivnak" (Süke, Udvarhelyszék. AUM. 1969. 138.) 1597: „Süvteo keortvelj" (OklSz. 540.) — Süvöltény körte: 1667: „Süvötén körtvély, igen fojtós, nem igen nagy: azélt állani kell, mikor egy kevéssé meglágyul, jó leves." (Lippai 152.)

68 — Szalczpurger körte: 1667: „Szalcpurger körtvély, hosszúkás: egy felöl zöld szabású; más-felöl szép vörös, jó édes leves, csak igen köves, középszerű." (Lippai 151.)

69 — Szentlőrinc körte: 1667: „Sz. Lörincz körtvély, közép-szerű egyfelől sárga, más-felől vőrős hosszúkás, köves valamennyire, s, nem igen leves." (Lippai 151.)

70 — Sztrasburgi körte: 1638: „Ao. 1638: Chaszkoczi Uj keresztényektül hozattam Sztrasburgi körtvélyt." (Beckó. TörtTár. 1880. 774.) — Telelő körte: 1590: Pyrum serotinum — Telelő körtueli (SzikszF. 34.) 1611: Telelő Körtvély — Pyrum serotinum (MA. 154.) „Vettem tikmonyokat 431 drbot... öreg telelő körtéleket 91 drobot" (Radv: Csal. 3 : 28. b.)

71 — Téli pergamot körte: 1635: „Telelő pergamot" (Besztercebánya, TörtTár. 1880. 773.) 1667: „Téli Pergamot, kinél nem tartanak jobbat a' kőrtvelyek-kőzzűl: kerekded, sárga szabású, jókora, jó édes leves, csak nem el olvad az ember szájában, mikor 68 Melius a berkenyefát nevezi „Süvöltin körtvélynek". (Melius 156.) „Süvölténg, a nép nyelvén berkenye, vagy barkocza; ... melynek levélkéi fogasak, alul fehér molyhosak, virágai bogernyősek, mint egy kis körtvély, honnan gyümölcsét köznyelven süvöltény körtvélynek hívják; Diószeginél növénytani néven fojtós berkenye." (Sorbus domestica) (CzF. 1870. 5:955.) Feltehetően a körtefajtát „fojtós" tulajdonsága miatt nevezték a házi berkenye korabeli nevével „süvöltény körtvély"-nek. 69 Eredetét talán Salzburggal lehet összevetni (Későbbi sorsáról részletesen Bogdán I.—Geday G. 1971. 342.) Rapaics szerint a fajta elnevezése jelzi származását. (Rapaics R. 1940. 197.) 70 1762-ben Peklinben is termesztették. A fajtáról lásd Bogdán I.—Geday G. 1971. 338. „Lőrincz körte" (CzF. 1865. 3:1106.) Rapaics szerint a Lörincz körte a Nyári Kármán körte silányabb és korábban érő alakja (Rapaics R. 1940. 143—144.) 71 A „telelő" minden bizonnyal a télre eltartható fajták gyűjtőszava, nem egy speciális fajtát jelöl.