Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

— Kásás körte: 1529: „Quedam arbor piri kasas kerthwel" (OklSz. 461.)

59 — Kozma körte: 1643: „1643. 14. April, oltottam meg az vad fákat, a mellett két rendben Herczoka avagy Kozma körtvély." (Beckó. TörtTár. 1880. 774.)

60 — Krispán körte: 1636: „Ao 1636. 31. Marty ezeket oltottam... Krispán körtvélyt." (Grünspan a közlő megjegyzése szerint: Eger, Beckó. TörtTár. 1880. 774.) — Leves körte: 1590: Pyrum lacteum-Leves kórtueli. (SzikszF. 34.) 1611: Leves körtvély — Pyrum lacteum, Falernum (MA. 154.) — Macskafejű körte: 1667: „Macska fejű körtvély, jó-kora lapos: egyfelől sárga, más-felól vörös, jó izű leves: de nem tartós." (Lippai 152.) — Madár körte: 1635: „madár körtvély" (Besztercebánya, Beckó. TörtTár. 1880. 773.)

61 — Makaria körte: 1558: „Wagion makarya kerthwel is" (OklSz. 609.) 1559: „Pethev Benedek például 1559-ben Nádasdynak öt négely vörös makaria körtvélyt küldött a kertyükből." (Takáts S. 1982. 116.) 1643: „Ao. 1643. Pozsonbul hozattam: Makariát." (Beckó, Divekujfalu. TörtTár. 1880. 774.) 1667: „Makaria vörös: Makaria fejér vörös, á héjok ollyan mint á bór; amannak zöldes, ennek vörös: jó édes leves mind a kettő, és igen kedves szép illatú; csak hogy ez is igen köves, kemény. Sokáig el-tart á fáján-is; ha leszedik, Husvétig-is el-áll. Vagyon öreg is: ez még valamennyire job és tartósb, hosszúkas; némelly egy-felől vőrős, más-felő- szürke zöldes. Ezek is a fő kórtvélyekhez számláltatnak." (Lippai 152.)

62 59 „Mondják az igen elérett gyümölcsökről, dinnyéről, stb. mindőn húsok, ikraformára megsűrűsödik s levét, nedvét veszti. Kásás alma." (CzF. 1865. 3:427.) v 60 Az eddig ismert forrásokból ez az első olyan adat, ami szerint lehetséges, hogy a Kozma körte a Hercsókával azonos, vagy hozzá hasonló. Vö. Hercsóka körtével. Feltételezhető, hogy zöldszínű, nagyméretű, leveses őszi körte, mely sokáig elállt. Takáts szerint a XVI. században néhány más körtefajta mellett a Kozma körtének nagy volt a híre. „Stájerország urai a Kozma nevű körtéből kértek oltóágakat és csemetéket." (Takáts S. 1917. 3:373.) 61 A madár-előtaggal alakult összetételek részint idegen hatás nélkül keletkeztek, részint idegen nyelvi mintára alkotott tükör szók. A madársóska-féle növénynevek előtagjának leggyakoribb jelentése, vagy 'mezei, erdei „vad" azaz ott termő, ahol a madár jár', vagy pedig a szokásosnál apróbb termésű. (TESZ. 1970. 2:809.) Ez a fajta valószínűleg aprótermésű lehetett, semmiképpen sem mezei vagy vad. Tekintve, hogy a tulajdonos Mednyanszky Jónás kertjének gazdaságosságára törekedett. Ezt a körtét Besztercebányáról hozatta beckói gazdaságába. 62 A Makaria körte előfordulását a XVI. századtól ismerjük. „Kwltem kegielmednek a makaicha kerthwelnek az agában .. ." (RMNy. II. 60; NySz. 2:417); XVI. sz.: „Az gyümölcs az kit még az ősszel hoztak volt Zalából három féle: makaria körtvély, nevetlen körtvély és muskatal alma" (Nád. lev. 37, NySz. 2:417.) Később is előfordul és elsősorban Dunántúlon jegyezték fel. Az utolsó előfordulások az 1830-as évekből valók, később nem tudunk róla. Rapaics R. téli körtének tartja, mely a Földközi-tenger