Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Réz Gyula-Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez

11. Birkazuhanyozó „Én 1886-ban vásároltam Clayton et Shuttleworth gépgyárából egy 4 lóerejű, szeges rendszerű gépet, a mellyel augusztusi napon ha a búza jól fizet, naponta 100 q-t tudtam mint maximumot kicsépelni. Ha a szalma hosszú és nem fizet jól, mint például tavaly, akkor 50—60 q napi eredménnyel kellett beérnem, de ez csak kivételesen fordult elő és a múlt évben általános volt. Átlagosan 80 q búzát, rozsot és árpát lehet napi eredményül felvenni. Zabot, minthogy az elevátort működtetni nem kell, egész 120 q-t bírtam vele egy nap elvégezni. Heremagot is csépelek vele, úgy hogy egy Umrath-féle heremag cséplővel kötöm össze és naponta 3-8 q-t bírok kicsépelni, a szerint, a mit a here fizet. Vontatásához 4—4 ökör a legrosszabb útban is elegendő, a tömérdek kis hegyvidéki hidakon könnyű szerrel átvihető és ennél fogva a szállítással baj nincs."

40 A heremagcséplés költségeit a földbirtokosok akkor csökkentették a felére, amikor a gubózást és a gubó dörzsölését egyidőben végezték el. Az új eljárást Gerendy István gazdálkodó elsőnek alkalmazta sövény fal vi (Kis Küküllő vm. Ma: Cornesti, Románia) gazdaságában. A feltaláló egy gőzgép két meghajtó kereke közül, a nagyobbal a heregubó cséplőgépet, a kisebb hajtókerékkel pedig egy gubódörzsölő gépet hajtatott meg. A gőzgép segítségével egyszerre végrehajtott két munkafolyamat a heremagot termelő gazdálkodóknak és a cséplőgéptulajdonosoknak egyaránt előnyös és kifizetődő lehetett.

41 H. R. Gläser osztrák gépgyáros pedig kőzúzó gépeket gyártott Bécsben (12. kép). A „Gazdasági Lapok" ezeket a gépeket azoknak a gazdálkodóknak ajánlotta, akik önként felajánlották, hogy elősegítik a birtokaikat érintő állami és törvényhatósági utak kikövezését, így váltották fel a kőtörő gépek a korábban nehéz, kézi erővel végzett elég költséges munkát. A gőzgéppel hajtott négyféle típusú kőtörőgéppel mészkövet, gránitot, cementet, 40. G. L., 1891. 372. p. 41. G. L., 1892. 422-423. p. 42. G. L., 1893. 394. p.