Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Réz Gyula-Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez

Például az egy eketestű szántáshoz napi 12 ökör kellett (délelőtt 6 és délután 6). A gőzeke háromeketestű szántásához — az egy eketestű ökrös szántást alapul véve — viszont (3x12 ökör =) 36 ökör kellett. A gőzeke haladásának sebessége háromszorosa volt az ökörszántás haladási sebességének, s így egy gőzeke lokomotív készlet 108 ökör munkáját helyettesítette.

33 Magyarországon 1897-ben több mint 100 gőzekekészlet dolgozott. Ezek a gépek az ország szántóterületéből körülbelül 150 000-160 000 kh földterületet szántottak fel. A nagyobb vonóerőt igénylő gőzekeszántás — a hagyományos szántáshoz képest — mélyebben művelte meg a talajt. A szakemberek figyelmeztették a gazdákat arra, hogy a 12—14 hüvelyk mély talajforgatás veszélyes lehet akkor, ha az eke a mélyből „vadföldet" hoz a talaj felszínére. A megelőzés céljából éppen ezért ajánlatos volt a gazdáknak földjüket 6, 7, 8 hüvelyk mélyen rendesen megszántania, s azt követően pedig 4, 5, 7 hüvelyk mélyen megporhanyítani a talajt.

34 A gőzeke garnitúrákkal a mélyszántó (3—4 vasú) és a sekélyszántó (4-6 vasú) ekéken kívül egyéb munkagépeket - elsősorban mélylazítókat és boronákat - is működtettek. A technika fejlődése nemcsak új gépek szerkesztését és gyártását követelte meg a gépszerkesztőktől, hanem a már munkát végző gépek korszerűsítését is. Az Umraht-féle gőzgép felszereltségét a biztonságosabb munkavégzés érdekében kézi tartalékszivattyúval bővítették azért, hogy a gőztápszivattyú meghibásodásakor a gőzgép zavartalanul dolgozhasson. Az önműködő hengerolajozó szivattyúnak fontos szerep jutott — a gőzgép leginkább károsodó alkatrészének — a gőzhengernek a karbantartásában. Az eltörhetetlen vízmutató üveg a korábban használt vékony és törékeny üvegcsövet pótolta. Az új kürtőfelvonó és leereszthető készülék a gépkezelőt védte munkája közben. Az Umrath-fále gőzgéphez tartozó cséplőgépet is korszerűsítették. A gépbe beépített új kettős dobvédő szerkezet az aratókat védte a balesetektől. A gőzgép típusokon, valamint a gőzgépek szerkezeti változtatásán kívül a cséplés szervezésének is fontos szerepe volt a gabonatermelő gazdaságokban. Az asztagokat, a szalmakazlat, valamint a polyvahalmot a cséplőgép körül meghatározott rendben helyezték el. A cséplés kezdete után elsőnek a két középső asztagot csépelték el. A munkát úgy szervezték meg, hogy két ember először a gép mellé dobta a kévéket, ezt követően pedig ismét két ember a cséplőgép garatjába továbbította a kévéket. A cséplőszekrényből eltávozó szalmát a kazlazó-felvonó szállította a kazalhoz.

35 33. G. L., 1893. 583. p. 34. G. L., 1897. 448-449. p. 35. G.L., 1894. 271-272. p.