Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Csorna Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (Adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékekhez)

Édesapám emlékére NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TERMÉNYFUVAROSOK (Adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékekhez) CSOMA ZSIGMOND A paraszti borfuvarozással keveset foglalkoztak. Pedig egyes tájkörzetekben jelentősége túlnőtt a parasztháztartás mindennapi szükségletét biztosító élelmiszer és fogyasztási cikkek beszerzésén. A nagytömegű parasztfuvarozás révén nagy területek, esetleg országrészek ellátása oldódott meg termény-termékcsere, eladás formájában. A paraszti fuvarozás azért is jelentős volt, mert bizonyos önállóságot, vállalkozó kedvet jelentett, a kényszerű földesúri robot, hosszúfuvar mellett. A paraszti terményfuvarozás kialakulásához több tényező együttes, kedvező megjelenésére volt szükség. Ezek a feltételek adottak voltak az egykori történeti Magyarország nyugati határsávjában, Steierország és Magyarország határát képező Lappincs (horvátul Luonica, németül Lafnitz) folyócska mellett. Ez a terület - a mai Délburgenland (1921. augusztus 29-ig Vas megye nyugati sávja) — kedvező fekvésének, természeti adottságának és az ennek hatására kialakult történeti hagyományú kereskedésének köszönhette a paraszti kereskedés — fuvarozás kialakulását és a XX. sz. elejéig virágzását.

1 A három mai kelet-ausztriai községre is vonatkozik ez a megállapítás: Stinatzra, Wolfaura és Allhaura. Stinatz (Pásztorháza, Stinjaki) északi horvát nyelvszigetű község — Marktgemeinde —, Wolfau (Vasfarkasfalva) és Markt Allhau (Alhó) német községek Steierország és Dél-Burgerland határán. A jó adottságokat kihasználva nemcsak ez a három község, hanem más községek lakói is fuvaroztak. Emlékeik alapján Litzelsdorfból (Lődös), Ollersdorfból (Barátfalva), Olbendorfból (Óbér), Stegersbachból (Szentelek, Santalek), Hackerbergből (Vághegy, Stinjaéki), valamint több kelet-steierországi községből is. 1. 1980. október 1-től BALASSA IVÁN Herder-díjával járó ösztöndíjjal egy éves tanulmányiton Ausztriában voltam. A dolgozat gerincét adó stinatzi anyagot a bécsi egyetem néprajzi intézetében GAÁL KAROLY professzor vezetésével dolgozó szemináriumi csoport, stinatzi terepkutatása keretében gyűjtöttem. GAÁL pfofesszor javaslatára a kutatási területet kiszélesítettem a környező községekre a határ mentén, Wolfaura és Markt Allhaura is. A paraszti terménykereskedelem, fuvarozás "örténeti mélységű feltárásában, és megvüágításában a történelmi szakirodalommal bővítettem az emberi emlékezetet. A kutatás nehézségét az jelentette, hogy az 1921-gyel (az új határ meghúzásával) felhagyott borfuvarozást viszonylag kevés embertől lehetett összegyűjteni, aki még élményszerűen részt vett benne. A gyűjtést nehezítette a nemzetiségi terület, a német tájszólás, valamint, hogy a második vüágháború idején határmenti csempészéssel foglalkoztak, ami többször mint frissebb emlék zavarólag felbukkant. A hatarmenti csempészéssel ebben a dolgozatban nem foglalkozom, mert ez más tématerület és egy külön tanulmányt érdemelne! Azonban jelzem, hogy ennek néprajza és ma már látom, hogy ugyanolyan történelmi múltja volt, mint a törvényes kereskedelemnek. A munkámhoz nyújtott segítséget és tanácsokat itt szeretném megköszönni GAÁL KÁROLY-nak és HARALD PRICKLER-nek, valamint WERNER NACHBAGAUER barátomnak. A horvát szavak ellenőrzését és helyesírását STOISITS MARIJANA-nak. A cikkben szereplő dél-burgenlandi községek mai névalakja mellett az egykori magyar és horvát nevét is megadom az első említésnél, K. SEMMELWEIS 1954. alapján.