Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Pintér János: A Duna-Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között

Település neve Csatalja Szabadszállás Solt Ráckeve Bocsa Sükösd Ujhartyán Albertirsa szőlőterület (kh) 1 209 1 166 1 135 1 129 1 113 1 074 1 018 1 014 Az 1000 kh feletti szőlőterülettel rendelkező települések számában nincs különösebb változás, hiszen ez a 36 csak eggyel több mint az 1913. évi adatsomái találtak száma. A szőlőterületek az egyes településeknél csak kevésbé változtak, Kecskemét mintegy 1500 holdnyi és Kecel 700 holdas növekedésével már erősen kitűnik. A szegedi szőlők csökkenése együttjárt a kertek, gyümölcsök területének emelkedésével és a városfejlesztéssel, ami többnyire a szőlők rovására történt. A többi eltérés: Csengőd, Kelebia esetében területváltozásokból adódott. Az adatsorokat átnézve bízvást állítható, hogy a homoki szőlőkultúra felfutásának fénypontja a századforduló volt. Elősegítette ezt a már korábban említett okok mellett a filoxéra által elpusztított szőlők felújításával foglalkozó ún. „szőlőrekonstrukciós törvény" (1896:V.tc), mely számos kedvezménnyel, (hitel, adómentesség illetve kedvezmény, ingyenes szaporítóanyag stb.) segítette a telepítési kedvet. A két világháború közötti évtizedek nem kedveztek a szőlőtermesztésnek. A gazdasági válságot mintegy betetőzték az értékesítési nehézségek. így érthető, hogy számottevő változás a Duna—Tisza közi szőlők területében nem történt. Ha térképre helyezzük vizsgálódásunk eredményeit, kitűnik, hogy a táj főbb szőlőtermelő területei a városok: Szeged, Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös és Kiskunfélegyháza határában, a Kiskőrös, Kiskunhalas, Jánoshalma, Baja vonal térségében, a Tápiómente községeiben és a Csepel-sziget településein terültek el. (2. sz. melléklet) Tovább szélesíthetjük ismereteink körét a Duna-Tisza közi szőlőterületről, ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes településeknél a művelési ágak szerinti megoszlás alapján, milyen mértékben jelentkezett tárgyalt időszakunkban a szőlő. A soron következő összeállításunkban azoknak a településeknek neveit tüntettük fel, melyeknél legalább 10% a szőlő részaránya.