Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben
A magyar külkereskedelmi statisztika adatainak rendszeres közzététele az 1882. évvel kezdődött. Megtudjuk ebből, hogy 1882 és 1886 között libamájkivitelünk évi átlagban 533 q-t tett ki, s ennek a mennyiségnek 97 %-a Ausztriába került. 1882-ben a libamáj mázsánkénti kiviteli árát az illetékes nagykereskedők szaktanácsa alapján 180,— osztrák értékű forintra becsülték, amely összeg az 1886. év végéig 215,— forintra emelkedett. 134 Utóbb minden évben Németországba és Franciaországba is került nagyobb, bár változó mennyiségű magyar libamáj. Egyes években Olaszországba, Oroszországba, Belgiumba, Dániába és Svédországba szintén szállítottunk kisebb tételeket. A századfordulótól az első világháború kitöréséig a hazai libamájkivitel mennyisége némi hullámzással évi 2101 q-ról 3336 q-ra emelkedett. Figyelemre méltó, hogy a Franciaországba irányuló exportunk ekkor már bécsi közvetítés nélkül történt, így az áru a francia piacon magyar lúdmájként szerepelt. Az 1910-es évek elején egy aveyroni francia pástétomgyáros évenként mintegy 40 ezer frank értékben Magyarországon vásárolt hbamájat, mert ennek szép világos színét jobbnak minősítette, mint a francia libamájét. 135 Rendszerint 40—60 kg-os ládákban - osztályozva — szállították a májakat külföldre, és mindegyiket külön pergamenpapírba göngyölték. A szállítások október elejétől március végéig tartottak. A 3/4 kg-on felüli libamájakat első osztályúaknak, a 1/2—3/4 kg-osakat másod- és a 1/4—1/2 kg-osakat harmadosztályúaknak minősítették. 136 Ugyancsak a libamáj volt 1920 után is a legértékesebb mezőgazdasági kiviteli cikkünk, amely friss vagy feldolgozott állapotában a távoli piacokra is újra eljutott. A két világháború közötti időszakban tovább emelkedett az exportált friss libamáj mennyisége annak ellenére, hogy a Csallóköznek és a Vág völgyének kiterjedt lúdtenyésztése többé nem a magyar exportot növelte. A kis tömegű, de értékben jelentős friss libamáj kivitele egyenletesen nőtt, 137 az 1925 és 1938 közötti években a külkereskedelmi statisztika szerint abból évi 1023 q-tól 4966 q-ig terjedő mennyiséget exportáltunk, főként Franciaországba. 138 Ez a libamájkivitel részint a libakereskedők bontási és darabolási tevékenységéből, részint a piaci felvásárlásból és a májgyűjtésből származott. 139 A budapesti piaci libamájárakat az 1939-ben létesített Libamájellenőrző Iroda állapította meg, a Hangya szövetkezet baromfiértékesítő részlege pedig gondoskodott az ár érvényesítéséről a termelők javára. 140 Minden baromfikiviteli cég kontingenst 134. összehasonlításul közöljük, hogy ugyanezekben az években a búza ára viszont 10,50-ró'l 8,40 forintra csökkent. US.BemolákK. K 1911. 599. Ue. Bálinti. 1910. 158. 137. Csáki N. - Szitó B. 1963. 24. 138. Ebben az időben a legnagyobb budapesti libamájkiviteli cégek voltak: Baromfikereskedők Gazdasági Szövetkezete VII., Akácfa u. 52., Comptoir de Foies Gras VII., Akácfa u. 57., Deutsch Géza VII., Akácfa u. 56., Domus Gazdasági és Háztartási Ipari Részvénytársaság VII., Akácfa u. 50., Fleischner Vadkiviteli Vállalat IX., Tóth Kálmán u. 10., Maison E. Giraud VII., Klauzál tér 9. (e cég a friss libamájon kívül libamájkonzerveket és -pástétomokat is exportált). Jelentős mennyiségű libamájkonzervet „Globus" márkanévvel exportált a Weiss Manfréd Első Magyar Konzervgyára és Ércárugyára Részvénytársaság (Ungarischer Export-Katalog 1935. 142., 162.). 139. Nagy T. BI 1975. 155. 140. WünscherF. 1940. 230.
