Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Selmeczi Kovács Attila: A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon

vezette be Fejér megyébe a repcetermesztést.

22 1818-ban olajgyárat állított fel,

23 amely részére ez időtől 5—6000 holdon — országosan is számottevő méretben — termelte a repcét.

24 Fejér megye több nagybirtokán ezekben az években szintén elterjedt a repce. Pl. a Horhy birtokon (Csillagmajor, Jakabszállás) 1816-tól jelent meg a vetésforgóban.

2 5 Az alcsuti uradalomban 1819-ben kezdték művelni, ahol hohenheimi és hazai repcevetőket is alkalmaztak a következő évtizedtől.

26 A megye repcetermelő nagybirtokainak számát a jó terméseiről híres vályi uradalom gazdagította.

2 7 Somogy megyében szintén korán jelentkezett a repce néhány nagybirtokon. A csokonyai uradalomban 1798-ban már aratták és csépelték a repcét, a marcali uradalomban 1799-ben kezdték el művelni.

28 A XIX. század közepére a legtöbb nagybirtok felkarolta,

2 9 A Dunántúl északnyugati területét felölelő eszterházi birtokon az 1820-as évektől szintén számottevő repcetermelést folytattak, amelynek teljes mennyiségét a bécsi csatorna mellett működő nagykapacitású gumboldskircheni olajgyárnak adták el.

30 Az Alföldön a már említett csongrádi és békési Károlyi nagybirtokokon terjedt el a század elején a repce olyannyira, hogy a derekegyházi, szénási és sámsoni birtokon az 1833. évben már 3 000 holdon termelték.

31 A mágocsi uradalomban is figyelemreméltó volt művelésterülete.

3 2 Az uradalom repcetermésének nagyobb részét a század elején emelt hódmezővásárhelyi olajgyár dolgozta fel.

33 A század elején — Fényes Elek szavaival — „repczét a N. Kunságon néhány urak nagyban kezdtek termeszteni; de ennek rendes művelete, illyen dolgozó kezekben szűkölködő vidéken felette sok akadállyal jár."

34 A repceművelésnek az 1830-as években egyre jelentékenyebb bővülését Békés megyéből

3 5 és Heves megye Tiszai járásából is rögzíti.

36 A század elején az Arad megyei kisjenői uradalomban is bekerült a repce a vetésforgóba.

3 7 A nagybirtokok mellett a repcetermesztés hazai kibontakozásában a német telepesek is szerepet játszottak. A XVIII. század közepén a munkaigényes növények — főként a dohány termelésére betelepített németek, akik lényegileg szabad bérlők voltak,

3 8 korán rátértek a repce művelésére is, amint erről a már említett bánsági adat tanúskodik. A XIX. 22. A nagybirtok berendezését részletesen ismerteti és értékeli Mérei Gy. 1948. 51 -52. 23. Az olajgyár évi termelése 1200 q közönséges és 16 q táblaolaj volt. Galgóczi K. 1855. 362. 24. Mérei Gy. 1948. 52. 25. Mérei Gy. 1948. 54. 26. Török J. 1841. 39. — Barbants L. 1965. 86. 27. FG 1857. II. 39. 28. T. Mérey K. 1962. 11. 29. LoserthM. 1856.472. 30. NG. 1832. VI. 339. 31. Mérei Gy. 1948. 79. 32. Jószágismertetés I. A mágocsi uradalom Csongrád vármegyében. Pest, 1860.42, 46. 33. Az 1-2 ló által mozgásba hozott 15 kölyüs olajütó' évente mintegy 2 000 q finom olajat sajtolt. Horváth M. 1840. 313. 34. Fényes E. 1839. V. 130. 35. Fényes E. 1839. IV. 5. 36. Fényes E. 1837. III. 188. 31. Mérei Gy. 1948. 68. - Jószágismertetés III. A kis-jcnöi uradalom. Pest, 1864. 40. 38. Mérei Gy. 1948. 178.