Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
Balassa, Iván: A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII—XIX. században
Kialakulásával kapcsolatban csak annyit tudunk, hogy 1825 körül a stájer huták már készítették, és nagy számban szállították hozzánk is. 169 Az itt készült formák csak abban az apróságban különböztek a később ismert példányoktól, hogy a köldök a háromszög csúcsában helyezkedett el, minek következtében az eke teljesen szimmetrikus, vagyis feltehetően túróeke lehetett. Ezzel szemben a nálunk ismert vázakon a köldök bal oldalon, de közvetlenül a hegy közelében található, kétségtelenül jelezve, hogy itt ágyekével van dolgunk. Ez a forma nálunk Vasban és Sopronban látszik különösebben elterjedtnek. Előfordul Zalában is, de délkeleten már a rövid szarvtalpas típussal keveredik. Egy-egy példányát megtaláljuk Veszprém és Győr megyében is. Északon úgy látszik, hogy Komárom megyében is előfordult 170 , további szlovákiai elterjedését azonban nem tudom követni. Ausztria keleti részén általános lehetett, hiszen nagy mennyiségben itt állították elő. Horvátország nyugati feléből adatok hiányában használatát csak feltételezni tudom. Mindkét fejlődési fokozat szoros kapcsolatban levőnek látszik a bakhátas szántással, amire már a korábbi munkák is rámutattak. 171 A Kárpát-medence faekéire vonatkozó adatokat különböző forrásokból merítettem. Ezek legfoiitosabbjait a típus feltüntetésével térképen (16. ábra) az alábbi számokkal mutatom be: HÁROMSZÉK m: Sepsiszentgyörgy kör. (Kovács L. im. 23.); 2. Kézdivásárhely kör. (Kovács L. im. 23.); 3. Kisbacon (Saját gyűjtés); 4. Bikfalva (Kós K. im. 6.); ŐSIK m: 5. C sikszenttamás (Domokos P. P. Lm. 87.); 6. Gyergyószentmiklós (Kovács L. im. 22.); 7. Gyergyóremete (Kovács L. ím. 22.); 8. Ditró (Kovács L. im. 22.); 9. Szárhegy (Kovács L. im. 22.); 10. Tekerőpatak (Kovács L. im. 22.); 11. Gyergyócsomafalva (Kovács L. im. 22.); 12. Csikrákos (Kovács L. im. 23.); 13. Csikszentmihály (Kovács L. im. 23.) ; 14. Csikszentsimon (Kovács L. im. 23.) ; 15.Csikszcntkirály (Kovács L. 23.); 16. Tusnád (Kovács L. im. 23.); 17. Gyimesközéplok (Kósa L. közi.); 18. Gsiksomlyá (Saját gyűjtés); 19. Madéfalva (Déri M. Fénykép 4819); BESZTERCENASZÓD m: 20. Kisrebra (Néprajzi Múzeum Ltsz: 138 147) ; MAROSTORDA m: 21. Majos (Szabó T. A. közlése) ; UDVARHELY m: 22. Siklód (Kerestely J. im. 120.); 23. Székelyvarság (Néprajzi Múzeum Ltsz. 137 458); 24. Szentábrahámfcdva (Kós K. im. 7.); MÁRAMAROS m: 25. Máramaros m. (Szilágyi I. im. 377.); 26. Tiszabogdány (N. M. Ltsz: 88 655.); 27. Uglya (N. M. Ltsz: 63472.); BEREG m: 28. Bereg m. (Kovács L. im. 35.); 29. Munkács (Néprajzi Múzeum. F. 85 891.); SZOLNOKDOBOKA m: 30. Mczói-eresegijháza (Szabó T. A. közlése) ; 31. Dánpataka (Kós K. im. 7—9.); 32. Egrestő (N. M. Ltsz. 138 148.); 33. Somkerék (N. M. Ltsz. 38 955.); 34. Szolnokdoboka m. (Kós K. im. 7.); 35. Apanagyfalu (Kós K. ím. 9.); 36. Szék (Kós K. ím. 9.); 37. Bogoz (Kós K. im. 12.); 38. Bohi (Kós K. im. 12.); KOLOZS m: 39. Magyarvalkó (N. M. Ltsz: 30 150.); 40. Kolozsborsa (Szabó T. A. közlése.); 4L Györgyfalva (Kós K. im. 6—8. 9.); 42. Inaktelke (N. M. Ltsz. 137 257.); 43. Bánffyhun gad (Kós K. im. 19; Kovács L. im. 16.); 44. Kolozs (Kós K. im. 8.); 45. Sztána (Kós K. im 8.); 46. Zsuk (Kós K. im. 9.); 47. Ketesd (Kós K. im. 9.); 48. Zsobok (Kós K. im. IL); 49. Dámos (N. M. F. 1720.); TORDAARANYOS m: 50. Torockó (Jankó J. im. 136. N. M. F. 1859.); 51. Torda (Jankó J. im. 136.); 52. Torockó (Kós K. im. 6, 10.); 53. Harasztos Kós K. im. 14.); ALSÓFEHÉR m: 54. Magyarlapád (Kós K. im. 14.); 55. Bari (Kós K. im. 14.); 56. Vájasd (Kós K. im. 14.); 57. Alsófehér m. (Kós K. im. 14.); 58. Marosgombás (Kós K. ím. 14.); KISKÜKÜLLŐ m: 59. Kiskűküllő m. (Kós K. im. 14.); BRASSÓ m: 60. Barcaság (Kós K. ím. 7.); 61. Brassó kör. (Teutsch—Fuchs im. 151.); FOGARAS m: Fogaras m, (Teutsch— Fuchs im. 151.); SZEBEN m: 63. Bongárd (Szabó T. A. közlése.); 64. Nagyszeben kör. (Kós K. im 6.) ; HUNY AD m : 65. Rákösd (Kós K. ím. 14., Papahagi T. im. 1 : 60.) ; 66. Erdőhátság (Papahagi T. im. 1 : 60); 67. Borsód (Kós K. im. 7.); BIHAR m: 68. Henkeres (Néprajzi M. Ltsz. 95 164); 69. Kiskágya (Déri M. Ltsz. V. 1911: 64. L); 70. Váncsod (Déri M. Ltsz. V. 1912: 277.); 71. Kornádi (N. M. Ltsz. 143 053.); BÉKÉS m: 72. Szeghalom (N. M. Ltsz. 134 216.); 73. Békés (Békési M. Ltsz. 56. 57. L); 74. Békési tanyák (Móra F. Múzeum, Szeged. Ltsz. 55. 26.1.) ; 75. Tótkomlósi-tanyák (Uo. 55.27.1.) ; 76. Tótkomlós (Munkácsy M. Múzeum 169. Wathtner, Joseph : i. m. 20. tábla. 70. ábra. A szerző vasekének nevezi. 170. Hycko, Ján: i. m. 15. tábla, alsó kép. Dunaradvány (Radvan nad Dunajom). Ezen a példányon is van címervas. 171. Dömötör Sándor: i. m.
