Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Mártha Zsuzsanna: A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig

összegyűjthető és szállítható toll vitte a fő szerepet, az évtized elején annak mintegy 00 %-a volt.

95 1881 júliusától 1882 júniusának végéig a baromfi és termékei összes kiviteli értékéből (9,6 millió forintból) 57% esett a tollra.

96 1885-ben 4 millió forintot meghaladó tojás- és 6,6 millión felüli tollexportunk volt. A tollgyűjtést oly kiterjedten űzték, hogy a Gazdasági Lapok 1891-ben szükségesnek tartotta figyelmeztetni a tenyésztőket, hogy a toulonsi, az emdeni és a pomerániai lúd fiataljait nem tanácsos megtépni, csak az anyaludak tűrik a mellesztést, ellenkező esetben csenevészek maradnak.

97 Ezekben az években Budapest és Szempc a legjelentősebb magyar tollpiac.

98 Az ország határain túli vámbelföldre vitt ágytollak legnagyobb részét Prágába és Bécsbe szállították.

99 Az egyik 1896. évi alföldi tudósítás szerint is". . . határozott fejlődés van. . . a tollkereskedési forgalommal".

100 Az 1914—1918. évi világháború előtt magasan állt külföldön a toll, főként a kacsáénál nagyobb pehely tartalmú lúdtoll ára, hullámzásnak alig volt kitéve. Mindenképpen jó üzlet volt tehát a tollexport. Az erre irányuló üzleti összeköttetés fenntartásáért kereskedőink olykor áldozatot is hajlandók voltak hozni az árban.

101 A kacsatollat szaga és tejfelsárga színe miatt kevésbé keresték külföldön, bár főként a télen gyűjtött magyar kacsapehely minősége vetekedett a kitűnő dán pehelyével.

102 A pekingi kacsa pelyhéről meg éppen az volt a szakkörök véleménye, hogy eléri a lúdpehely jóságát.

103 A tollüzlet külön kereskedelmi ág lett, és jövedelmező foglalkozásnak bizonyult. Több nagy baromfikereskedő cég rövid idő alatt tollból alapozta meg vagyonát,

104 de a külföldi áruhitelezéssel kapcsolatban nagy összegekről szóló fizetésképtelenségek is előfordultak.

105 Két cég a millenniumi kiállításon mutatott be szép kollekciókat ágy- és dísztollakban. Egyes cégek a kilencszázas években a tollfeldolgozás modernebb technológiájával kezdték kiszorítani a hazai piacról külföldi versenytársaikat (főként a csehországiakat). A toll osztályozásának, mosásának, a használt toll tisztításának és részbeni regenerálásának legújabb módszereit alkalmazták,

106 higiénikusán gőzmosott, por- és szagmentes ágytollakat kínáltak eladásra.

107 Az alkalmi tollgyűjtők szintén megtalálták számításukat, mert a háziasszonyok a levágott baromfi súlya alig 5 %-ának megfelelő tollat mellékterméknek tekintették, ritkán voltak tájékozottak az ára felől, úgy adták oda, ahogyan kérték.

108 Ezért a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének titkára szükségesnek látta figyelmeztetni a baromfitartókat a toll értékére és arra, hogy gyűjtése nagyszerűen kifizetheti magát.

109 A nemzetközi tollkereskedelem te95. Éber Ernő: A magyar állattenyésztés fejlődése. Bp. 1961. 363. p. 96. Telkes Simon: a 84. jegyzetben i. m. 140. p. 97. Az óriás ludak. Gazdasági Lapok. 1891. 70. p. 98. Telkes Simon: a 84. jegyzetben i. m. 146—147. p. 99. Telkes Simon: Áruforgalmunk. Bp. 1886. 308. p. 100. Baromfikereskedés az Alföldön. Gazdasági Lapok. 1896. 656. p. 101. Kereskedelmünk és iparunk az 1907. évben. Kiadja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Bp. 1908. 101. p. 102. Farkas Mihály: Apró majorság vagyis a baromfi-tenyésztés foglalatja. Pest, 1870. 50. p. 103. Grubiczy Geyza: A baromfi-tenyésztés. 4. átdolg. kiad. Bp. 1895. 2. köt. 28. és 30. p. 104. Hencz Ferenc—Dörner András: Tolltermelés és értékesítés. Bp. 1940. 2. p. 105. Kereskedelmünk és iparunk az 1905. évben. Kiadja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Bp. 1906. 105. p. 106. Kereskedelmünk és iparunk az 1909. évben. Kiadja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Bp. 1910. 129. p. 107. Ágytolltisztító vállalat „A marabuhoz". Budapest, Károly körút 7. (Hazai ipari beszerzési források. . . Szerkesztette és kiadja a M. Kir. Kereskedelmi Múzeum. Bp. 1907. 105. p.) 108. Hreblay Emil: A baromfitermékek értékesítése. Bp. 1901. 59. p. 109. Winkler János: Baromfihizlalás és értékesítés. Bp. 1910. 57. p.