Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában

Észak-Hevesben kétféle munkafolyamatot jelent. Egyik a kézicséppel történő szemnyerés,

38 másik a gabona szilárd tárgyhoz való ütögetése.

30 A kézicsépet a megye keleti részében ismerik és használták. A parádi völgyben viszont használatára vonatkozó kérdésekre minden esetben nemmel válaszoltak. A parádi völgyben az eszköz hiánya miatt a cséplés szó nem volt lekötve, ezért egy másfajta szemnyerési eljárást jelentett, amit a másik két völgyben veress, gabonaverés néven ismernek. A kézicsépet a csűr alatt használták búza, rozs és zab elcsépeléséhez. Az egri völgyben legnagyobbrészt rozsot, a Tárna völgyében inkább zabot csépeltek, búzát mindenütt nagyon ritkán (12. ábra). A rozs cséplését az indokolta, hogy a tetőre szükséges zsúpszalmát nem lehetett összetörni, ezért kézzel csépelték és nem nyomtatták. A zabszalmát takarmányozásra használták fel, amit szokásból vagy csépeltek vagy nyomtattak. A zabot a szecskázás megkönnyítése miatt csépelték. A kézicsép faragatlan juhar- és somfából készült. Anyél, acsépfa hossza 140—160 cm, a csép 60—70 cm. Az egymás felé eső végükre bőrt, kapát erősítettek, aminél fogva a csép a nyél körül minden irányban foroghatott (13. ábra). A csűr alatt a cséplést rendszerint késő ősszel kezdték el. A cséplés a férfiak dolga 12. A kézicsép használata Észak-Hevesben 38. K. Kovács, László: Die ungarischen Dreschflegel und Dreschmethoden. Acta Ethnographica, Bp. (1950) 1. évf. 41—95. p., Korompai, Bertalan: Wortgeschichtliches zum ungarischen csép „Dreschflegel". Acta Ethn. Bp. (1950) 1. évf. 29—39. p. 39. Csefkó Gy.: Markot ver. Népünk és Nyelvünk. Bp. 1929. 42—44. p. — K. Kovács László: a 38. jegyzetben i. m. 75—78. p. Györffy István: összefoglalóan a cséplés két egymástól igen elütő módját különbözteti meg: „egyike az Európában általánosan elterjedt cséppel ill. cséphadaróval való kiverés, másika a gabonának valami szilárd tárgyhoz való verése (Györffy István: Takarás és nyomtatás az Alföldön. NÉ. Bp. (1928) 20. évf. 36. p.). 14 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 209