Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Valkó Arisztid: A Balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870—1882 között
1882-ben az összes bevétel 5317 Ft. 99 kr. kiadás 14615 Ft. 68 kr. hiány 9227 Ft. 69 kr. A kiadások ilyen rendkívüli emelkedése mellett nem lehetett kérdéses, hogy a minisztériumban miért foglalkoztak az intézmény esetleges megszüntetésével. E nehéz és válságos helyzetben sikerült az igazgatóságnak Jókai Mórt megnyernie, vegye át Molnár Aladár halálával megüresedett elnöki tisztet. Jókai mintán tájékozódott az intézmények gazdasági és pénzügyi helyzetéről, az igazgatósággal együtt kidolgozta azokat a feladatokat, melyekkel a baj enyhíthető és a jelenlegi súlyos válság átvészelhető. A különböző szakvélemények, megbeszélések végső eredményeit, ő foglalta össze és terjesztette írásban a miniszter elé. 15 Mivel vetőmagvakat, gazdasági gépeket, az állatállomány kiegészítését és pénzbeli segély kiutalását tartották a legégetőbb kérdésnek s az intézmények mezőgazdasági jelentőségét kellően kihangsúlyozták a Földmívelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Miniszterhez fordultak támogatásért. Rámutattak arra, hogy a fiókintézet a Szeretetház tőkéjéből évente több mint ezer forintot vitt el, 1882-ben pedig ez az összeg már 1073 Ft-ra rúgott s az anyaintézet pénzügyi háztartását teljesen felborította. Jókai, hogy a pénzügyi helyzetet még jobban kidomborítsa, hivatkozott Molnár Aladárra, aki meg volt győződve, hogy „az intézet által kitűzött cél olyan, melytől támogatását sem a jótékony közönség, sem a magas kormány a szükség idején meg nem vonandja ..." s hogy éppen ezért „nagyobb mérvű segélyforrásokról" csak művének 16 befejezése után kívánt gondoskodni, de ebben halála akadályozta meg. Egy másik beadványban kifejtette Jókai, ha sikerülne az igazgatóságnak a Molnár örökösök által felajánlott J 1 000 négyszögöles ingatlant és épületeket megszereznie, megoldódnék a vincellérképezde helyiség kérdése, tangazdaságának bővítése. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez benyújtott kérvényre Trefort Ágoston miniszter, Gönczy Pált küldte ki a helyzet megvizsgálására, Javaslatát Trefort elfogadta, határozatát közölte az igazgatósággal: „ . . . tekintve az intézet tönkrejutásából származható erkölcsi következményeket, sőt anyagi károkat, míg az intézetet az országgyűlés pártfogásába ajánlhatná — úgy dönt — ideiglenesen átveszi annak fenntartását . . ." 17 Jókai előrelátásának és kérvényezésének (L. 2 a, b, c, ábra) az eredménye, az intézmény gazdaságában közvetlenül is éreztette hatását. Kemény Gábor Földmívelés- Iparés Kereskedelemügyi Miniszter arra való tekintettel, hogy a „Szeretetházban gazdasági és kertmunkások, a fiókintézetben pedig vincellérek és kertészek képzése" folyik, az oktatási költségek fedezésére 1500 Ft. segélyt utalt ki és intézkedett a kért gépek, állatok, vetőmagvak leszállítására. 18 Eszerint 1881 évben Kühne mosoni gyárából kaptak: 1 kézi-cséplőt, 1 répametszőt, 1 kézi-darálót, 1 szecskavágót, 1 hármas boronát; később 1 Hungária Drill sorvetőt, 1 járgányos cséplőgépet, 1 konkolyválasztót és 1 polyvarostát. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia a miniszter utasítá15. Jókai Mórnak, Kemény Gábor Földmívelés — Ipar- és Kereskedelemügyi Miniszterhez írt sajátkezű beadványa. Országos Levéltár: Földmívelés — Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Levéltára.FIK.Alt. (K.168) 1883 — 2 — 439 sz. 8448/1882 H.a. és 6885/1881 sz. [263 csomó] 16. Molnár Aladár: A Közoktatás Története Magyarországon a XVIII. században. Bp, 1881. M.Tud. Akadémia. 17. L.a 3.jegyzetben i.m 13—14.p. 18. Kemény Gábor miniszternek — Jókai Mórhoz írt rendelkezése. L.a 15.jegyzetben id.forrásnál a 8442/1882 H.a.iratot.
