Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Valkó Arisztid: A Balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870—1882 között
a filoxera pusztítás következtében szükségessé vált új szőlőkultúrának szóval-tettel való népszerüs, tésére." 1H A vincellérképezde a fejlődés útján nem állt meg, leküzdve a pénzügyi nehézségeket, amelyeknek kibontakozását jelentős mértékben segítette utánjárásával Jókai Mór is — az 1899-ik évben Állami Gazdasági Felső Népiskolává alakult, mivel vineellérképezdeként való további fenntartása eredményre nem vezetett. A Szeretetház működése Molnár Aladárt, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztálytanácsosát h. Eötvös József miniszter felkérte, hogy egy szeretetház, gazdasági szegénynevelde felállítása és megszervezése érdekében külföldi tanulmányútra menjen. Molnár, Bajorország és Svájc hasonló intézményeit tanulmányozva a Bern közelében fekvő bechteleni menházat „Rettungs Anstalt" 11 találta legmegfelelőbbnek a követésre. Itt sikerült neki Weber Ede tanítóképezdei tanárt megnyernie, hogy hazánkba áttelepedjék és Pestalozzi — Wehrli-féle pedagógiai elvek alapján a Szeretetház oktatását megszervezze. 12 A szeretetház elnevezés Molnár Aladártól származik, amely nem hangzik olyan ridegen, mint a német kifejezés. Egyidőben földműves szegényneveidének is hívták a hazánkban egyedülálló intézetet. A pénzügyi alapot Sina Simon tízezer Et-os adománya teremtette meg hozzá. Az intézmény előbb Molnár Dienes házában működött Balatonfüreden, majd Eötvös 17 000 Ft-ot utalványozott ki, hogy ugyanott az arácsi völgyben fekvő Hegedüs-fóle emeletes épületet és ingatlant megvásárolhassák. (L. 1. ábra) A Szeretetházba 6 éves, anyagilag és erkölcsileg teljesen elhagyatott, de még nem romlott fiúk kerültek felvételre, akik 16 éves korukig kötelesek voltak az intézet kebelében maradni. Eleinte csak 5—6 fiút akartak felvenni, de az igazgatóság az „erkölcsi nyomornak oly megrázó képeit" 13 látta, hogy a visszautasításban nem tudott „elég kemény és szigorú" lenni s már az első 6 hónapban 17 lett a növendékek száma. Az anyaintézetet és a később idekapcsolt vincellérképezdét egy 29 tagú igazgatótanács kormányozta. Első elnöke Molnár Aladár volt. A tagok közt találjuk b. Eötvös Lorándot, Jókai Mórt, Écsy László h. elnököt, Weber Ede és Kanovics György igazgatókat stb. Az oktató és nevelő személyzet az 1879 évi adatok szerint 6 fő volt. Az adminisztrációs ügyeket 8 tisztviselő látta el. Egy szabó és egy csizmadia is dolgozott az intézményben. A növendékek hat elemi végzése után további 3 éven át a felsőnépiskolába jártak, ahol mezőgazdasági és a rátermettek, szőlészeti ismereteket és gyakorlatot sajátítottak el. Koruk szerint családokba osztva három csoportban tanultak és dolgoztak az intézmény gazdaságában nevelőikkel együtt. Itt valósult meg legjobban az a Pestalozzi-féle elv, hogy a munka nem cél, csak eszköz a nevelésben, hogy a növendékek testileg és szellemileg erős és munkás emberekké fejlődjenek. Az elméleti oktatás napi 5 óra volt a téli hónapokban. Tavaszi és nyári hónapokban 3—4 hónapon 10. L.a 2.jegyzetben i.m. 15.p. 11. L.a 8.jegyzetben i.m. 10—13.p. 12. Wehrli,J.J. (1790—1855) svájci pedagógus,aki Hofwylben nevelőintézetet tartott fenn. Pestalozzi,J.H.(1740—1827) svájci pedagógus, Xeuhofi birtokán állított fel nevelőintézetet. 13. A Balatonfüredi Szeretetház Értesítvénye 2 füz.Pest,1871.Kiadja a Szeretetház igazgató tanácsa. 14.p. \
