Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Valkó Arisztid: A Balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870—1882 között

menyről biztos véleményt nem tudnak még adni, nem tudják, hogy a talajviszonyok megfelelők-e ? A répát elvetették, de a nyár eleji nagy szárazság és az augusztusi nagy esők túlságos víztartalmat idéztek elő a növényekben, s így tápértékre nézve nem érték el a kívánt eredményt. Az árpa két héttel későbben érett, mint az e vidéken honos fajták, hozama is kevés volt, 50 kg-ból 200 kg-ot adott, azonban az az észrevételük, hogy kedvező időjárás mellett úgy szemhozamra, mint szalmára felül fogja múlni a közönséges árpát. A 2900 darab kosárfűz-dugványt igen jól tudják hasznosítani, mert az összes művelési ágak között ez a legháládatosabb, már csak azért is, mert háziiparukban a kosárféléket ebből fonják. Áttérve a gépekre azt jelentette az igazgatóság, hogy a Kühne-féle cséplőgépnek volt a legnagyobb jelentősége. Négy heti működés alatt nemcsak az intézetnek tett jó szolgálatot, hanem azáltal, hogy két füredi és egy pécseli birtokosnak csépelte el gabonáját, még 30 Ft. jövedelmet is hozott. A gépet sokan vették volna igénybe, de mivel cséplési idényben érkezett, több szerződést már nem tudtak használatára kötni. Mivel a polyvarostát csak utóbb szerelhették fel, mosonyi-rostát használtak, ez azonban gabona tisztításánál nem vált be, ezért szabadban szeleléssel tisztították meg a gabonát a polyvától. Az új Kühne-féle rosta bevált, alkalmazása hasznos és sikeres volt és a cséplőgépre szerelve a gazdák körében annyira népszerű lett, hogy még 1881 nyarán 3 ember hozatott hasonló gépet, a jövőben pedig többen tervezik a lóerejű cséplőgép beszerzését 420 Ft-os áron Kühne mosonyi gyárából. Az intézet vezetősége nemcsak használta a gépeket, hanem ki is adta használatra a parasztgazdáknak — a miniszteri utasítás értelmében. Nagy Áron az 1882 évi vetési tervet is bemutatta. Ebből azt látjuk, hogy 1881 őszén 10 holdon 11,3 hl. búzát vetettek el. Tavaszi alá maradt 45% hold. 5 hold művelhetetlen, így 40% holdat szándékoznak bevetni. 1882 év tavaszán 8 hold árpa, 8 hold zab, 4 hold kukorica, 3 hold burgonya,2 hold répa 5% hold takarmány-növény termesztése várható. 10 holdat bérbe, vagy felesbe adnak ki, mert az igás állatok még gyengék az 50% hold megmunkálására. Egybevetve az előzőkben vázolt termés-eredményeket és a vetési tervet, a gyér adatok alapján, azt a következtetést lehet levonni, hogy ez a rosszminőségű talaj, gazdálkodásra nem mindenben alkalmas. A vetésforgó úgy látszik négyes volt, mai szemmel nézve kevés takarmány féleséggel. A terméseredmények nem példamutatóak, amit egy oktatási intézménytől joggal elvárhatnánk ; gazdálkodásuk a korabeli közepes szinten mozgott. A minisztérium bőkező adományozása megadta annak lehetőségét, hogy gazdaságukat kifejleszthessék, a vidék parasztságának oktatására. A vincellérképezde tangazdasága A birtok amelyen gazdálkodtak 4 hold gyümölcsösből, 2 hold szőlőből állt. Faiskolájuk a gyümölcsös egy részében volt. Munkaerőt a bennlakó vincellérnövendékek és a bejáró felsőnépiskolások szolgáltatták. A gyümölcsfa-iskolában hazai és külföldi szőlők és gyümölcsfák meghonosításával kísérleteztek. Termesztettek: alma-, barack-, cseresznye-, körte-, meggy-, szilvafa-csemetéket és ezeket úgy a helybelieknek, mint a vidékieknek árusították. Facsemetékből és borból 1876—1882 között a bevételük így alakult: Eladtak össze-