Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Szabó Attila: Az első nemzetközi repülőverseny Budapesten

lyezni. Ezek a jelzések a versenyek alatti történésekre, az egyes repülések értékelésére és a versenyzők figyelmének fölhívására szolgáltak. A rendszer nem volt logikátlan, a kódokat következetesen és aprólékosan dolgozták ki, de a sokféle szimbólum és a csak külön táblázatok által visszafejthető kódrendszer a gyakorlatban nehézkesnek, szinte használhatatlannak bizonyult. Mindez nem a magyar szervezők találmánya volt, az előző évi reimsi verseny rendszerét változtatás nélkül vették a budapesti megmérettetés rendezői. PESTI NAPLÓ Hangulatos csoportkép a verseny pilótáival a Pesti Napló lapszámában. Jobboldalt az 1910 őszén rendezett bordói repülőverseny plakátja. A helyszín Bordeaux Mérignac - ma is aktív repülőtér. i I C N A U * aA ' j. ' h —I 4. 0*«£iAüllI A reimsi „információs rendszer" magyarázata a verseny kiadványában. Az ötvennégy benevezettből jó páran nem jöttek el, de a legnevesebb pilóták itt voltak és taroltak. A magyar pilóták közül Horváth Ernő, Adorján János és Székely Mihály próbált bizonyítani, de legjobb eredményük - Horváth Ernő 108 m-es repülése nyolc másodperc alatt - csak a Nemzeti Díj kategóriában volt értékelhető teljesítmény. Az ezer koronás pénzdíj mellé Horváth egy míves kidolgozású asztali szobrocskát is nyert: „A Lipótvárosi Casino Budapesten 1910 évben rendezett nemzetközi aviatikai meeting alkalmával a győztes magyar versenyzőnek." A szobor 61 cm, magas feketére fényezett 23 cm átmérőjű kerek fa talpazaton álló márvány oszlop, melynek tetején egy olajággal díszített - belül üres földgolyó ezüstből melyen egy 25 cm, magas ezüst angyal áll, egy feje fölött elsuhanó repülőgépre mutat, másik kezében pedig babérkoszorút tart. Az ezer koronás pénzdíj nagyon érdekes „szereplőként" jelenik meg a „Nyugat" irodalmi folyóirat 1910. 11. számában, Móricz Zsigmond Mikszáth Kálmán halálára írt cikkében: „Úgy elcsökevényesedett nálunk az igazi újságírói érzék, hogy ennek is ujjá kell születnie, meg kell tisztulnia az irodalmitól, hogy valami legyen belőle. Hol az a lap nálunk, amely Luigi Barzinit akar körülszalasztani a földön egy rongyos üstökös kedveért? Melyik tűzött már ki legalább ha nem pénzben, de ötletben szenzációs díjat a magyar repülőversenyen? Bizony szégyen, hogy azt a potom ezer koronát, amit a legelső repülő magyar ember elvitt, nem valamelyik hírlap tűzte ki. Kiben legyen érzék az újság iránt, ha az újságcsinálókban sincs? Elsőnek lenni! Ez a legolcsóbb és a legsikeresebb! De ehhez újságírásra kellene születnie valakinek!" A magyarok, a rákosmezei aviatikusok nagy reménysége, Zsélyi Aladár a verseny ideje alatt kórházban feküdt egy előző zuhanása következményeként. Zsélyi június elsején gyakorlórepülés közben, szép reményekre jogosító teljesítmény közben zu271