Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Dr. Eperjesi László CSc - Dr. Krámli Mihály PhD: Magyarország és Fiume kapcsolatai 1779 és 1918 között
ben a bécsi béke Fiumét és az egész tengerpartot francia uralom alá juttatta. Fiume és a Magyar Tengerpart része lett a Száváig terjedő úgynevezett Illír tartománynak, egészen visszafoglalásáig, 1813-ig. A tengermellék azonban 1813 után nem került vissza Magyarországhoz, hanem megmaradt külön tartománynak Illír királyság néven, egészen 1822-ig. 1822-ben, még a magyar országgyűlés előtt egy királyi leirat visszacsatolta a várost Magyarországhoz. 1823-ban magyar kormányzót neveztek ki a város élére, Ürményi Ferenc személyében. 8 A XVIII. század kezdetéig nem vezetett kocsival járható út Fiúméba a Karszton keresztül. A felvilágosult abszolutizmus állami feladatnak tekintette a kikötőkhöz vezető utak kiépítését. 1717-ben kezdték meg a Bécs-trieszti út építését, amelyből kiágazva 1727-ben elkészült laibach-fiumei út: III. Károly 1728-ban hintón érkezett a városba. A XVIII. században két út épült Károlyváros és a tengerpart között: 1726 és 1771 között a Fiúméba és Buccariba vezető Károly út (Via Carolina) és 1774 és 1785 között a határőrvidéken keresztül Zenngbe vezető József út (Via Josephina) Mindkét út túlzott meredeksége miatt csak teherhordó állatokkal volt járható, ezért nem sokat segített a kereskedelmen. 9 A napóleoni háborúk alatt fellendülő gabonakivitel ösztönözte a merkantilista arisztokráciát a Károlyvárost Fiméval összekötő Lujza út (Via Ludovica) megépítésére (1803 - 1809), amely már szekerekkel is járható volt. 1 0 A 165 km hosszú, az akkori fogalmak szerint csodálatos Lujza út láttán a kortársakkal együtt Kossuth Lajos is lelkesedett: „A Lujza út mindenütt felséges, mindenütt szép...Ez a magyar birodalom legfelségesebb műve!...oly óriási mű, melyet méltán számíthatunk Európa büszkeségei közé." 11 A Lujza út egyik legnevezetesebb pontja a Porta Hungarica (magyar kapu) volt, ahol az utazó először pillanthatta meg a tengert, Fiume várost és a kikötőt. 1 2 A Lujza úton azonban magas útvámot szedtek, ami megdrágította a fiumei kikötőbe érkező búza árát. A Lujza út építését sikertelen csatornatervek előzték meg. A mágnásokból álló „Magyar Királyi Szabadalmazott Csatorna és Hajózási Társulat", amely a korszak egyik legnagyobb vállalkozását, a Tiszát a Dunával összekötő Ferenc csatornát magyar mérnökökkel megépítette, csatornákkal akarta a magyar tengerpartot elérni. Vukovár és Samác között hajózható csatorna építését, a Kulpa folyónak Károlyvárostól Bródig terjedően hajózhatóvá tételét, és Bródtól Fiúméig közút építését tervezték. 1 3 1798 után Ausztria, amikor Velence, Isztria és Dalmácia birtokába jutott, mesterségesen elsorvasztotta Velence kereskedelmét 7Radich Ákos: Fiume közjogi helyzete, Bp. 1883.; Szántó Andor és Král Vilmos: Fiume államjogi helyzete, Bp. 1901. "Fest Aladár: Fiume az első napoleoni háború idejében. (1797). Bp. 1912. 70. o. 'Schindler Marianna: Az Adria felé vezető utaink geográfiája. Bp., 1913. 1 0Jasinszky István: Adatok a Lujza út történetéhez. In: A Közlekedési Múzeum Évkönyve V. 1979-1980. Bp., 1981 227.-264. o. "Hetilap, 1846. január 27.-: 1 2 Jelenlegi a „Banska vrata" a „Báni kapu" Jelacic bán emlékére. 1 3 Magyar Műszaki Közlekedési Múzeum Archívuma, (MMKMA) A csatorna térképvázlata. (Térképtár). Csatorna tervek Vukovár és Samac között a dualizmuskorban is felmerültek. Vö. „Tanulmány a Dunát a Szávával összekötő Vukovár-Samáczi hajózó csatornáról és a Száván Kulpán át Fiume felé irányított hajózási útról annak közforgalmi és közgazdasági jelentőségéről. Gonda Béla és Szoáky Ernő tanulmánya 1901 június 26.KMA ; A kereskedelemügyi miniszternek az ... évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése. Bp., 1889- 1902. 74
