Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)
Tanulmányok - Bartha Lajos–Holló Szilvia Andrea: Csillagászati és felmérő műszergyártás Magyarországon a 18. századtól a reformkorig
A kisebb műszereket a németországi és ausztriai, a nagyobb precíz csillagászati berendezéseket az akkor legjobbnak számító angliai műhelyekből hozatták. Az önálló magyar műszeripar kialakulását az is hátráltatta, hogy nem versenyezhettek a régi, ismert európai manufaktúrákkal. Olcsóbbnak tűnt a jól ismert külföldi műhelyből hozatni az eszközöket, mint itthon finommechanikai műhelyt létesíteni, amelyhez a tőke is többnyire hiányzott. De a 18. sz. közepe táján arról is van már adatunk, hogy a precíziós eszközöket hazai műhelyekben javíttatták. Hátráltatta a hazai finommechanikai gyártás kialakulását az is, hogy csekély volt az igény az ilyen jellegű tárgyak iránt. Ha áttekintjük a nyugat-európai arisztokraták, államférfiak, katonák és vezető (vagyonos) polgárok korabeli portréit, feltűnik, hogy az ábrázolt személy mellett (ill. a kezében) gyakran tüntettek fel tudományos vagy finommechanikai tárgyat: pl. díszes műórát, föld- vagy éggömböt, napórát, asztrolábiumot stb. Ezek a tárgyak akkoriban afféle státusszimbólumnak is számítottak. A magyarországi főnemesi és vezető polgárokat ábrázoló portrékon alig-alig tűnik fel tudományos vonatkozású tárgy (néha könyv, térkép vagy földgömb), még művészi órákat is csupán a tárlaton bemutatott képek néhány százalékán láthatunk 2 . Naplókban is eléggé kivételes az olyan bejegyzés, amilyet a nagy műveltségű Haller Gábor (1614-1663) európai peregrinációjáról szóló részben, az 1634. évnél találunk: „Augustus 11. (Rotterdam). Csináltatok Dávidnál egy astrolabiumot, és minden egyéb szerszámaival együtt telik 100 belgiumi forintba, avagy 110 ezüst tallérba" 3 . (Haller egyébként nem csak katona és diplomata, hanem kitűnő hadmérnök is volt.) A magyarországi finommechanika számára a polgári térképezés fejlődése (a nagybirtokok pontos térképezése és a megyei térképező munkák), majd a nagy vízrendező munkálatok, továbbá a közép- és felsőfokú oktatás színvonalának emelkedése, és a 18. sz. derekától sorra létesített csillagvizsgálók alapítása adott ösztönzést 4 . A királyi (korábban jezsuita) Egyetem 1753-ban alapított nagyszombati, majd 1777-ben Budára telepített „matematikai tornya" után 1776-ban megkezdődött az egri Csillagásztorony berendezése, 1795-ben pedig a gyulafehérvári Batthyánykönyvtár és csillagvizsgáló felszerelése. Bár ezek felszerelését főleg angliai műhelyek szállították, az eszközök karbantartása, javítása, átépítése a helyi műszerészek feladata volt. Valószínűleg a nagyszombati egyetemi Csillagvizsgáló első távcsövei is helyben készültek 5 . Az első távcsőkészítők Az iparszerű optika és finommechanikai műszergyártás egyik első, eredményes kísérlete a nagyszombati Jezsuita Akadémia, ill. utóbb a Királyi Egyetem működéséhez kapcsolódik. A 18. sz. derekától a 19. sz. második feléig az egyetem műszerészeinek jelentős szerepe volt a magyarországi műszergyártás kialakításában. Kü-
