Technikatörténeti szemle 22. (1996)

TANULMÁNYOK - Móra László: A József Műegyetem elhelyezése a budai Várban

szombati házában megindítja a nyomdát. Halálakor a nyomdát a Nagyszombatban alakuló jezsuiták kollégiumára hagyta, majd a nyomda a Pázmány Péter által 1635-ben alapított nagyszombati egyetem birtokába került. Amikor azután a pápa feloszlatta a jezsuita rendet, Mária Terézia a nyomdát az állam részére lefoglalta (1773) és 1777-ben a nagyszombati egyetemmel együtt Budára költöztette. További sorsát a működését leghitelesebben tárgyaló „A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története 1577-1927" című munkából vett részletekkel vázoljuk. A könyv anyagát a kancellária, a helytartótanács és a régi nyomdai irattár felhasználásával Iványi Béla szegedi egyetemi tanár és Gárdonyi Albert székesfővárosi főlevéltárnok gyűjtötte össze, a tárgyi emlékeket pedig Divald Kornél közreműködésével Czakó Elemér ipartörténész, h. államtitkár ismerteti, így adatainak megbízhatóságához nem fér kétség.

8 A budai elhelyezésről a könyv 105. oldalán a következőket olvashatjuk: „Az egyetemmel együtt Budára került nyomda számára a város az úgynevezett Corvin-házat ajánlotta fel. Ez a ház a mai Országház-utcában valamikor állítólag Corvin Jánosé, Mátyás király természetes fiáé volt s csak napjainkban, a pénzügyminisztérium palotájának építésekor rombolták le, amikor a nyomdának a később megszerzett régi gimnáziuméval bővült telkét a pénzügyminisztérium felől új kétemeletes épülettel zárták el." Az épületet a nyomda részére átalakították, bővítették emeletráépítéssel. Erre vall, hogy amikor 1784-ben Lakits Zsigmond ny. egyetemi tanárt nevezték ki nyomdaigazgatónak, lakását a nyomdaépület második emeletén rendezték be. A Corvin-ház egyébként a nyomda részére már a XIX. század elején szűknek bizonyult, ezért a helytartótanács 1810-ben megvásárolta az Iskola-térre (mai Hess András térre) néző gimnáziumot, az épületet átalakították, bővítették, majd 1821 -ben emeletet rakta rá és az Országház-utcai Corvin-épülettel új szárny építésével összekötötték. így működött az épületegyüttesben a nyomda a reformkorban, amikor 10 nyelven adott ki tankönyveket és jelentette meg nagyjaink (Széchenyi, Jósika, Fáy András, Vörösmarty, Petőfi stb.) műveit. A természettudományok közül itt készült 1844-ben Nendtvich Károlynak a József Ipartanoda első kémiatanárának „Az életműtlen műipari Vegytan alapismeretei" c. könyve, Bugát Pál, Vállas Antal és mások munkái. A szabadságharc idején a nyomda nagyobb részét a kormány székhelyére Debrecenbe, majd Szegedre szállítják. Az utána következő abszolutizmusban szabadalmaitól megfosztják, a nyomda hanyatlásnak indult, majd „1854-ben az országházutczai épületszárnyból a nyomdát kiköltöztették s a József-ipariskolát helyezték el ott." (156. o.) A nyomda ezután tehát csak az Iskola-téri épületében működött. Elhelyezését a könyv 163. lapján közölt vázlat egyértelműen bemutatja.