Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Móra László: Görgey Artúr mint kémikus és haditechnikus

„Válaszoljanak önök gyorsan és legyenek méltányosan olcsók. Tisztelettel Görgey Arthur őrnagy." (36. cs. b3a fasc. 12-16. fol.) A történelemből ismertek a szeptemberi események: a bécsi udvar miután erőt vett a bécsi, prágai és olaszországi forradalmakon elérkezettnek látta az időt a magyar forradalom eltiprására, megkezdődött a szabadságharc. A változott nemzetközi helyzetben a prágai gyárosok meggondolták magukat és elálltak a szerződés megkötésétől. A tervezett gyár nem valósult meg. Marziani ezredest, akiről kiderült, hogy a fegyvergyártást lassítani igyekezett, leváltották, helyét Láhner György foglalta el, a későbbi aradi vértanúk egyik tábornoka. A hazai lőszergyártás a pesti Újépületben, továbbá a Pesti Hengermalom gépműhelyében és másutt vidéken is megindult, illetve folytatódott. A sors Görgeynek nem gyárigazgatói széket rendelt, rövidesen a csatamezőkön bontakozott ki vezetői képessége. Tüneményes gyorsasággal ezredes, majd tábornok lett ós mint az 1849. évi tavaszi hajdarát győztes főparancsnokára, Kossuth rábízta a honvédelmi tárca igazgatását is. Mint a Szemere-kormány hadügyminiszterének — 1849. április 14. ós július 5. között — ismét alkalma nyílott technikai tudásának hasznosítására a honvédség műszaki felszerelése és fegyverutánpótlása, hadianyaggal való ellátása közvetett Irányításában. Próbálkozásai az Ipar terén Görgeyt a szabadságharc bukása után Klagenfurtba internálták, itt élt a kiegyezésig. Száműzetése idején (1849-1867) megkísérelte, hogy családja eltartása érdekében az iparban elhelyezkedjék. Görgey ugyanis még Prágában, 1848. március 30-án feleségül vette a Redtenbacher-család francia társalkodónőjét, Adèle Auboint (1822-1900), házasságukból Klagenfurtban Bertha leánya (1853) ós 1855-ben Kornél fia született. Törekvéseit azonban nem kísérte szerencse, a kudarcokat Görgey a „Gazdátlan levelek" c. röpiratában (1867) azzal magyarázta, hogy nem vehette rossz néven az elutasításokat, hiszen „kényes és alkalmatlan dolog (kivált Ausztriában) rendőri felvigyázat alatt álló egyénnel, huzamosabb ideig folytonosságot feltételező bármely üzleti összeköttetésbe bocsátkozni." Pedig jól indultak próbálkozásai, mert Klagenfurtban élt egyik prágai diáktársa, Theodor Moro gyáros, kinek gépszerkesztő műhelyében egy éves gyakorlati tanfolyamot végzett. Emellett megírta önéletrajzszerű visszaemlékezéseit az 1848-49. évi szabadságharcban történtekről, melyet a Brockhaus-kiadó 1852-ben öt országban (Lipcsében, Londonban, New Yorkban, Torinóban és Stockholmban), német, angol, olasz ós svéd nyelven