Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)
KÖNYVISMERTETÉS - i. Bartha Lajos: D. Howse (összeáll.): The Greenwich List of Observatories: a World List of Astronomical Observatories, Istruments and Clocks, 1670–1850
rajzi koordinátákat, valamint az igazgatók neveit. Ezt követi, táblázatszerű felsorolásban a fontosabb műszerek listája, feltüntetve azok legjeüemzőbb adatait (pl. az objektív átmérőjét, a gyújtótávolságot, a fokbeosztásos osztottkörök átmérőjét stb.), valamint gyártási, ül. beszerzési évszámát és ahol ez tudható, a gyártó céget is. Az 1978-ban megkezdett gyűjtőmunka elején alighanem az összeállítók nem is sejtették, hogy mennyi nehézséggel keh megküzdeniük. Az egyes országok akadémiáinak, egyetemeinek, nagyobb csillagdáinak és csillagászati egyesületeinek kérdőíveket küldtek szét, részletes utasítással és egy kitöltött mintalappal. Sajnos már a kérdőívek egy részére sem érkezett válasz (pl. Csehszlovákiából, Romániából és Törökországból), és így történhetett az a furcsa eset, hogy a nagy múltú prágai csillagászatról egy budapesti munkatárstól kapott a szerkesztő információt. Ugyancsak sok nehézséget jelentett a kérdőívek helytelen kitöltése, vagy a fogalmak féheértése. De a legnagyobb problémát az a helyzet jelentette, amelyet főleg az európai országhatárok változásai okoztak. Ezt leginkább éppen hazánk sínylette meg, mert a nemzetközüeg is jelentős nagyszombati csillagvizsgáló a mai Csehszlovákiához, a kolozsvári és gyulafehérvári obszervatóriumok Romániához kerültek Mivel így hamis kép alakulhat ki az egykori csillagászati kultúráról, a szerkesztők ezt úgy hidalták át, hogy feltüntetik az obszervatóriumot annál az országnál, amelyhez az alapítás idején tartozott, és utalnak rá, hogy a részletes ismertetés a mai ország rovatában található. (Pl. Nagyszombat neve előfordul Magyarországnál, és utalás jelzi, hogy a részletesebb adatok Trnava címszó alatt Csehszlovákiánál találhatók.) Sajnos az adatszolgáltatók saját országára vonatkozó ismereteinek hézagai, ül. a válasz nélkül maradt kérdőívek itt-ott hiányossá tették a fontos katalógust. Meglepő módon hiányzik pl. a drezdai Zwinger obszervatóriuma, és ugyanott a híres Lohrmann magáncsillagdája, amely pedig úttörő szerepet játszott a Hold térképezésében. Nem találunk említést a máltai lovagrend híres obszervatóriumáról, Izland egyetlen csillagdájáról Lambhuusban (1779—82 közt működött), a Rio de Janeiró-i csillagvizsgálóról, sőt a triesti obszrevatóriumról sem. Általában sajnálattal tapasztalhatjuk, hogy DélAmerikából hiányzanak a XVIH. századi jezsuita alapítású obszrevatóriumok, az NDK-nál a többnyhe rövid életű, d£ gyakran nagyon fontos munkát végző magáncsillagdák (ugyanakkor Nagy-Britanniánál ezek is szerepelnek), és a legkorábbi észak-amerikai észlelő állomások. E hiányok ellenére is igen fontos, és jelenleg hézagpótló munkának nevezhetjük a GLO-t (ahogyan a Greenwich List of Observatories címet rövidítették), és összeállítóinak közel egy évtizedes fáradozása megbecsülésünket és tiszteletünket váltja ki. A jövőben már sokkal könnyebb lesz egy teljesebb katalógust készíteni, de az úttörő vállalkozást sem lebecsülnünk, sem kicsinyellnünk nem szabad. i. Banka Lajos