Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Molnár László: Tárczy-Hornoch Antal professzor technikatörténeti munkássága

a hasznosítható ásványi anyagok felkutatásában való szerepéről hosszabb cikke jelent meg 1950-ben (10). Ebben írta, hogy a földmágnességi mérésekkel történő vasérc-kutatásokról már 1630 óta tudunk, a kutatások következő lépcsőjét a gravitációs mérések jelentették, melynek eszköze — az Eötvösinga — hazánkban készült. Ugyancsak az akkori Magyarországon — az Egbeü-környéki kőolajkutatásoknál — használta először szénhidrogének felderítéséhez Böckh Hugó geológus az ingát. Az Eötvös-inga fénykora a hasznosítható ásványok felkutatása területén az 1930-as évekre tehető, azután a pontosabb graviméterek korszaka következett. A cikk leírta a mesterségesen előidézett rezgésekkel és az elektronikus eljárásokkal történő kutatások történetét. Ezekkel bizonyította, hogy: „. . . amüyen fontos segítőtársat kapott a bányászat a XVHI. század második felétől kezdve a geológiában, ugyanolyan fellendülést eredményez a geofizika bekapcsolódása a XX. század 40-es évtizedében." Egy viszonylag korán írt cikkében (11), majd annak kiegészítésében (12) nyomon követte Miller Albertnek (1818—1898) a poláris és az orthogoniális, rudas-rendszerű planiméter feltalálójának életútját. Felfedte a Müler család jelentős szerepét a XVHI. század közepétől Körmöc- és Selmecbánya bányászatában. Miller Albert bányamérnök, geológus, bányajogász és mineralógus volt egyszemélyben, az 1850-es években végleg eltávozott Magyarországról, Leobenben 18 önáüó tanulmánya jelent meg, élete alkonyán a grazi műszaki és ipari egyesület elnökévé választotta. 3. Miller Albert, a planiméter feltalálója