Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - N. László Endre: A dunai aranymosás I.

11. „Mesterséges" dúsulások, habzások a parton. A — partfal, B — partlejtő, C — aranyföveny, D — víz, E — beágyazódott uszadékfa és kő A fövenyréíegek vastagsága Az aranyászpartoknak és zátonyoknak újonnan hozott, aranyban többékevésbé gazdag rétege (inkább rétegei) nem vastag. Többnyire csak néhány centiméter vastagságú. Ezek a rétegek keresztmetszetben egy dobostortára hasonlítanak. Szépen váltakoznak benne a vörös föveny- és a szürke agyagrétegek. Ez az agyag meddő — aranyat nem tartalmazó — réteg ugyan, de éppen ez óvja meg az alatta levő, aranyat tartalmazó vörös fövenyrétegeket is attól, hogy az új árhullám elragadhassa az aranyban gazdag rétegeket, ahogyan nem egyszer megcsinálja ezt a legfrissebb fövényréteggel. Az aranyban dús rétegek vastagsága általában arányos az áradás időtartamával. Ez azt jelenti, ha az árhullám gyorsan levonul, a réteg vékony, ha tartós, akkor ez a réteg vastagabb. Nyugodt lelkiismerettel kimondhatom, hogy nem a föveny aranya fogyatkozott meg a Dunában, hanem azoknak a helyeknek száma csappant meg nagyon, melyek az aranyföveny lerakásához megfelelnek! Hiszen minden ilyen aranyászöntés egy-egy hatalmas mosópad, melyre a folyó rámossa az aranyat. A legjobb aranyászpartoknak még a lejtési szöge is megegyezik a mosópad lejtési szögével ... A tulajdonképpeni aranymosás Az aranyföveny felkupacolása Ha már kiválasztottam az aranymosásra alkalmas helyet, tehát elégedett vagyok a lapátpróbák eredményével, következhet az aranyföveny felkupacolása.