Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Nova Posoniensia” technikatörténeti és természettudományos vonatkozásairól

BATÁRI GYULA* A „NOVA POSONIENSIA" TECHNIKATÖRTÉNETI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VONATKOZÁSAIRÓL Bél Mátyás életműve — könyvei és kéziratai — szinte kimeríthetetlen forrásnak bizonyulnak, amelyből a legkülönbözőbb tudományágak művelői igyekeznek meríteni, legalábbis az utóbbi időben, elsősorban a földrajz, az agrártörténet, a történelem, az etnográfia, az irodalomtörténet, az orvostörténet művelői. Ügy gondoljuk, hogy a technikatörténészek is találhatnak érdekes adatokat Bél műveiben. Bél Mátyás születésének 300. évfordulója alkalmából — megkésve — mi azonban csak az általa szerkesztett „Nova Posoniensia" műszaki és természettudományos vonatkozásait kívánjuk csupán bemutatni. Bél 1684. március 24-én született az ország északi részén fekvő Zólyom megyei Ocsován — más nevén Nagyócsán —. Apja mészárosmester volt, anyja Cseszneky Erzsébet dunántúli nemesi családból származott. (1) Alsóbb fokú iskoláit Losoncon, Káinon, Alsósztregován és Besztercebányán végezte, majd ezután Pozsonyban, az evangélikus líceumban a „humaniorákat" tanulja, itt tanul meg németül és latinul is, ezután Veszprémben nevelő. Egy évig a pápai református főiskola hallgatója. 1704-ben iratkozott be a hallei egyetemre, ahol teológiát végez, de mellette földrajzi, történelmi, orvosi, pedagógiai és természettudományi stúdiumokat is folytat. 1707-ben fejezi be tanulmányait és elvállalja a Megdeburg melletti Bergen városka gimnáziumának igazgatói állását. Azonban már 1708-ban hazatér és a besztercebányai gimnázium aligazgatója lesz. Az iskolában a hallei tapasztalatok alapján új tantárgyként tanítja a földrajzot és a történelmet, itt írta első földrajzi művét a „Compendium geographicum"-ot, ezt németre is lefordította „Kurze Einleitung zur geographischen Kenntnis von Uungarn" címmel. Egy év múlva már a pozsonyi evangélikus líceum rektorának hívták meg, itt is számos oktatási reformot valósított meg, például bevezette a tábla és térkép használatát, az osztályzást. A természettudományos ismeretek tanítására nagy súlyt fektetett. A latin tanításának a sikere abban rejlett, hogy azt az anyanyelv segítségével oktatta. A francia nyelv oktatását rendkívüli tantárgyként vezette be. Vezetése alatt fellendült az intézmény, a tanulók száma is nagymértékben növekedett. 1719-ben megválasztották a pozsonyi evangélikus egyház első lelkészének. Igen jelentős pedagógusi, nyelvészeti tevékenysége mellett a magyar földrajztudomány megalapozójaként tartjuk számon, úttörő jelentőségű leíró nép* 1117 Budapest, Fehérvári út 21/a.