Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Ifj. Bartha Lajos: A legrégebbi magyarországi alapmeridiánok történetéhez

4. Az első mért alapmeridiánok A magyarországi délkörökre vonatkozó első határozottabb utalások a XVI. század közepétől egyre gyarapodó számban megjelenő kalendáriumokban és az ezekhez csatolt, egy évre szóló jóslatokban, a prognosztikonokban találhatók. A három részre szakított országban, a nyomtatás helye szerint változó a „kalendáriumi meridiánok" megjelölése, és egyáltalában nem bizonyos, hogy azok földrajzi hosszúság különbségét, valamely null-délkörtől ténylegesen megmérték. A krakkói asztronómus-asztrológus „iskola" igen népszerű kalendáriumai és prognosztikonjai alapján a XVII. sz. közepéig gyakran bukkan fel a krakkói null-meridián használata. A krakkói délkör adatait gyakran átszámítás nélkül alkalmazták Magyarországra, (pl. Judicium, 1581.) Nem ritkán „kassai meridián"-^ számított naptárakkal is találkozhatunk. Mivel Krakkó és Kassa hoszszúság különbsége nem sokkal több egy foknál, a táblázatok jóformán átszámítás nélkül használhatók voltak. Mégis felmerül annak lehetősége, hogy a kassai délkört valóban megmérték, valamely kezdőmeridiánhoz. Regiomontanus említett földrajzi koordináta táblázatai Magyarországon Buda mellett Kassa földrajzi szélességét és hosszúságát is feltüntetik. (Regiomontanus, 1474.) Bizonyosságunk azonban ilyen mérésről nincsen. Mindenesetre több kalendárium is használja a kassai délkört. (Judicium, 1589., Ó- és Űj Kalendárium, 1599.) Ugyanezt a meridiánt alkalmazhatták a debreceni naptárszerkesztők is, mivel a két város közel egy délkörön fekszik. Erdélyben az ugyancsak kétes eredetű „kolozsvári meridián"-ra is hivatkoztak a naptárkészítők, míg az ország nyugati részén — a „Királyi Magyarországon" — általában a bécsi meridiánra érvényes adatokat használták. Ténylegesen mért magyarországi alapdélkör, ugyancsak naptárak céljaira, csak a XVII. század közepén bukkan fel. d) Az első (I) nagyszombati meridián. — A kalendáriumokban található a városon áthaladó délkör megnevezése, majd térképi ábrázolása is. (Bartha, 1978.) A nagyszombati kalendáriumok 1579-ben megindított sorozatának csillagászati adatait kezdetben a bécsi délkörre érvényes táblázatokból állította össze a buzgó Pécsi Lukács. (Péchi, 1579.) A török háborúskodásokat követő hosszabb szünet után 1658-ban indult meg újból a kalendáriumok kiadása, a csillagászattal is foglalkozó Johannes Misch (1613—1677) szerkesztésében. A csillagászati táblázatok adatait azonban már Nagyszombat délkörére számította a jezsuita tanár, aki szerényen „Astrophylius"-ként emlegeti magát. („Csillagászat kedvelő") A kalendárium címe: „Kalendariom Kristus Urunk Születése-után való MDCLVIII Esztendőre, Mellyet a' Nemes és Kyrályi Nagy-Szombat Városának... Meridiánomára ... a Nagy-Szombati Academia Astrophyliusa nagy-szorgalommal rendelt..." (Orsz. Széchenyi Kvt. RMK I. 931.) Johannes Misch csillagászati méréseket és távcsöves megfigyeléseket is végzett, Nagyszombat földrajzi szélességét meglepő pontossággal, csupán +3' hibával mérte le. Jogosan feltételezhetjük, hogy a város hosszúságát is meghatározta, akár csillagászati úton, akár közvetlen távolságméréssel, Bécshez viszonyítva. Az 1635-ben alapított nagyszombati egyetemen valószínűleg kezdettől fogva tanítottak — ha nem is rendszeresen — csillagászatot és földmérést is. Erre utal, hogy a vizsgák és vitatkozások tételei közül a geometriai példák nagy része a