Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Oszetzky Gábor: Villamos alapjelenségek korai megfigyelése és vizsgálata (1700 és 1800 között Közép-Európában és hazánkban)

A XVTI. század a fizika győzelmének évszázada, a XVTJI. a kiteljesedésé, amikor a fizika vallástól való függősége szinte teljesen megszűnik, és az emberi gondolkodás valóban felszabadult. A kötöttség megszűnését másként is értelmezhetjük; a XVII. és XVni. században a fizikát teljeéen uj alapokra helyezi Newton, megszüntetve az évszázados skolasztikus szemléletet. Ez volt tehát a közép-európai, és nagy vonalakban az európai helyzet a villamosság fejlődése terén. Vizsgálódásaink célpontját szűkítsük most le hazánkra, s nézzük meg, hogy az általános európai prosperitásban hogyan fest Magyarország képe a fizika, ezen belül a villamosság fejlődése szempontjából. A 150 éves török uralom alól felszabadult ország helyzete egyáltalán nem dicsekvésre méltó. A társadalom még teljesen feudális összetételű, a polgárságnak csak nyomait láthatjuk, összetétele folytán ezt is minden hatalom nélkül. Egyetemünk, főiskoláink, akadémiáink ugyan szép számmal vannak (Sárospatak, Debrecen, Kolozsvár, Pozsony, Eperjes, Kassa, Nagyszombat, hogy csak a legismertebbeket emlitsem), de az itt folyó fizikaoktatás .szinvonalat jelentősen befolyásolja a korszellem. A protestáns iskolák helyzete rendkívül labilis, a jezsuita egyetem lehetőségeit megköti az 1599-es "ratio studiorum". A fizikaoktatás többnyire a filozófia keretén belül történik, s ez egyben meg is szabja annak lehetőségeit. A legnagyobb probléma azonban személyi jellegű; a század elején a legkiemelkedőbb tudósaink szinte kivétel nélkül polihisztorok. Gondoljunk csak Segner Andrásra vagy Hatvani Istvánra, akik mind a ketten orvosi, fizikai, kémiai, matematikai és filozófiai munkásságot végeztek. A polihisztor elnevezés tulajdonképpen valahol nagyon emeli az emberi nagyságot, de, s itt jön az ellentmondás, nem nyújt elég elmélyülés! lehetőséget. Úgy érzem, világosan látható a sokoldalúság és elmélyültség ellentétes értelmű fogalomköre. Persze ez is korszellem, a hazánkban uralkodó viszonyok szinte szükségessé tették a többoldalú érdeklődést, sajnos éppen a megélhetés szempontjából. Furcsa kontraszt, hogy mig Németországban Wilcke a Maxwell egyenletekhez közeljáró gondolatokat feszeget, addig hazánkban Kempelen Farkas - aki képességek dolgában bizonyosan megütötte a wilckei nivót, vízvezeték terveket és mellette drámákat produkál. Ez a szétszakítottság, megosztottság, a társadalmi viszonyokban, az elmaradott termelési formákban gyökeredzik. Meg kell mondani őszintén, most már a körülmények ismeretében, hogy villamos jellegű kutatásokban a XVIII. század során ujat hazánkban senki sem alkotott. (Vigasztaljon bennünket az a tudat, hogy a következő két évszázadban bőven kárpótolva leszünk ezért.) Az általános közép-európai fejlődés előnye akkora volt hozzánk képest, hogy fejlődést jelentett az is, ha sikerült maradéktalanul átvenni az uj gondolatokat, megteremtve az alapját a következő évszázad hazai kutatásainak. Ha tehát képet akarunk alkotni a hazai villamos jellegű fejlődésről, elsősorban a megjelent publikációkat, tankönyveket és a felsőoktatási intézmények szertárait kell szemügyre vennünk. Engedjék meg, hogy befejezésül ezekből ragadjak ki néhányat, teljesen egyéni szempontok alapján. Szathmáry Mihály 1719-ben Kolozsvárott kiadott fizikakönyvében szerepel először a mágnesesség, a Kövek és ásványok c. fejezetben. A mágnes É-D irányba való beállását azzal magyarázza, hogy a mágnesvasérc barázdáiban étherrészecskék vannak, melyek folyása hajlitja a mágnest az északi irányba. Az elektromos vonzást a borostyánból kiáradó effluviumok hozzák létre. (Ez utóbbi a folyadékos elmélet hatása.) 254 •