Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Mészáros Vince–P. Nagy Sándor: A magyar reformkor vegyészete és vegyipara

Lényegében hasonló a helyzet egész sor, részben régi népi jellegű, részben uj keletű, hirtelen elterjedt és az ipari tevékenység határait súroló, piacra dolgozó házi termékelőállitó tevékenységgel. így a szappanfőző, a festő és cserzőanyaggyüjtő és előállító, a pálinkafőző, ecetkészitő, sörfőző, salétromgyüjtő tevékenység a vegyipar területén önmagáért beszélő példa erre. Ilyen körülmények között természetes a kérdés, hogy meddig kell visszanyúlnia vizsgálódásaival a technikatörténetnek egy-egy technológia kialakulásának és elterjedésének kutatásában és hol jut az etnográfia, a tárgyi néprajztudomány területére? Van-e átfedés a két tudományág területei között és ha nincs, hol a határ a tárgyi néprajz és a technikatörténet területei között? A kérdést nem nehéz megválaszolni. De meg kell válaszolni, mert nyitvahagyása sok esetben bizonytalanságot teremt. A XIX. század első felében kémiai technológiával foglalkozó szakkönyvvel nemigen találkozunk. Viszont se szeri, se száma az "Aranytanácsok", "Száz titkos szer", "Házi mindentudó" jellegű kiadványoknak, amelyek a legkülönfélébb szerek, eszközök előállításának házi vagy kisüzemi módszereit ismertetik, s melyek legtöbbször alig különböznek a manufakturás ipar eljárásaitól. Nem volna haszontalan munka az ezek fonalán összegyűjtött technológiai eljárásoknak, a korszak tudományos ismeretszintjére és iparára való rávetitése sem. Az iparfejlesztő törekvésekkel kapcsolatos társadalmi megmozdulások, a sajtó, az ipari cimtárak és a levéltárak még átvizsgálatlan fondjaiban pihenő adatok feltárása Is hasznos szolgálatot tehetne a tudománytörténetnek, az ipar és technikatörténetnek a hasznos adatanyag felszínre hozásával és a műszaki muzeológiai munka bázisainak bővitésével egyaránt. Tudjuk, hogy az elmondottak a tapasztalt történészkutatók számára kevés ujat nyújthatnak. De talán a fiatalabb nemzedék most induló kutatóinak, muzeológusainak figyelmét ráirányíthatják egy-két olyan munkaterületre, amely megítélésünk szerint hasznos uj eredményeket igér. Ha ezt a célt elértük, nem végeztünk felesleges munkát!