Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)
TANULMÁNYOK - Stier Miklós: A Magyar Mérnök-Egylet megalakulásának történetéhez (1866–1867)
nek, Stoczek Józsefnek és Herrich Károlynak. A továbbiakban határozat született arról, hogy míg az egylet saját lapot nem alapíthat és indíthat meg, addig a Szathmári Károly szerkesztésében megjelenő Magyarország anyagi érdekei c. nemzetgazdasági folyóiratot saját közlönyéül választja. 49 Ezután az ideiglenes központi választmány által kidolgozott és a közgyűlés tagjai között nyomtatásban szétosztott alapszabálytervezetet tárgyalták meg pontonként, s elhatározták, hogy a közgyűlésen elfogadott módosításokkal együtt jóváhagyás végett felküldik a Magyar Királyi Helytartótanácshoz. A közgyűlés következő eseménye az ideiglenes elnök és a választmány megválasztása volt, 50 s végül az újraválasztott ideiglenes elnök: Hollán Ernő zárszavaival végetért a Magyar Mérnök-Egylet első „előkészítő" közgyűlése. 51 A sajtó örömmel, lelkeshangú cikkekben foglalkozik a Magyar Mérnök-Egylet megalakulásával. 52 Matlekovics Sándor mérnök nagyobb cikket ír az egyesület jelentőségéről: „Fontos pedig a mérnöki egyesület nemcsak azon általános szempontnál fogva, hogy a tudományosságot részben növeszti, s így a szellemi élet egyik oldalát kifejlesztve, az összes gazdaságra s nemzeti jólétre nem csekély behatást gyakorol; azaz nemcsak azért tulajdoníthatni a mérnökök körében mutatkozott társulásnak fennsőbb nemzetgazdasági szempontokból különös súlyt, mert a nemzet előrehaladására s fejlődésére közvetve hat — hanem azon különösen honunkban s jelen viszonyaink közt fontos körülménynél fogva, mely a mérnökök tevékenységét a nemzetgazdaság excutív közegévé, foganatosító hatalmává teszi." A Magyar Mérnök-Egylet tehát 1866. augusztus 5-én gyakorlatilag megalakult. „A szép eszme, mely a magyar mérnökök egyesülésére fogamzott, megvalósult, az ige testté lőn, a magyar mérnöki egyesület megalakult. " 53 Bár a kormányhatóságok által jóváhagyott alapszabályokkal ezidőben még nem rendelkezett, s így jogilag még el nem ismert egyesületet képezett mintegy 10 hónapig, megalakulása a magyar műszaki értelmiség fejlődésének mégis igen fontos eseménye volt. Jelentőségét csak aláhúzza az a tény, hogy létrejötte után az alapszabálytervezetben foglaltaknak megfelelően azonnal funkcionált, rendszeresen megtartotta a havonként esedékes választmányi üléseket, sőt az 1867. évi párizsi világkiállításra állami ösztöndíjat szerezve, négy tagját tanulmányútra is elküldte. Az egylet végleges megalakulásáig, alapszabályainak belügyminiszteri jóváhagyásáig, 1867. május 20-ig folytatott tevékenységét jelen tanulmányunk nem tárgyalja, minthogy az már szerves előzményét képezi a mérnökegyesület 1867 után kibontakozó széleskörű működésének. x Az Egylet történetét először pilisi Ney Béla főtitkár foglalta össze az 1893. évi jubiláris (25 éves) közgyűlésen. • • • Az egyesület életének legjelentősebb mozzanatait sorolja fel Bresztovszky Béla: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 45. évi tevékenysége 1867— 1912-ig o. cikke, amely a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet XILT. Évkönyvében jelent meg. Bpest, 1913.113— 136. lap. A Magyar Mérnök Egylet Közlönyének történetéről ülés Aladár írt cikket. L.: A Magyar Mérnök Egylet Heti Értesítője 1896. 85 - 91.1. Határozottan történetírói igénnyel csak, az 1927-ben megjelent Lósy —Schmidt Ede tanulmánya íródott: A Magyar Mérnök- ós Építész Egylet megalakulásának előzményei (1866— 1867) Bp. 1927. 32 p. Legnagyobb értéke a tanulmánynak kétségtelenül az, hogy olyan levéltári hatokat is használt, amelyek azóta elvesztek. Azonban ezen levéltári anyagokon ós az Egylet ideiglenes közlönyében, a Magyarország anyagi érdekei c. folyóiratban közölt közgyűlési és választmányi ülési jegyzőkönyveken kívül más forrásra a dolgozat nem támaszkodik, s így tulajdonképpen csak szigorúan száraz adathalmaz,
