Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)
TANULMÁNYOK - Stier Miklós: A Magyar Mérnök-Egylet megalakulásának történetéhez (1866–1867)
gait. „Ne a doktrínák lapja, hanem a magyar életé legyen!" — jelszóval elutasítja a mechanikus másolást, a külföld-majmolást, s azt tanácsolja, hogy a közlöny csak a tényleg hasznos találmányoknak, újításoknak a magyarországi viszonyokhoz, a hazai feltételekhez alkalmazott megvalósítása mellett szálljon síkra. 27 A leendő közlöny másik igen fontos feladata: a gyakorlatias jelleg biztosítása. 28 Sajátos demokratikus vonást mutat Gyeilgő László néhány gondolata. Véleménye szerint a leendő egyesületnek „nem csupán magyar szakférfiak lehetnek tagjai... bármily ajkon hangoztassa valaki tudományát, szívesen vétetik föl a társulat tagjai közé, mert a mi egyletünk nem nemzetiségi, hanem nemzeti, melynek czélja a műszaki tudomány önálló fejlesztése... " 29 Miután a magyar mérnökegyesület megalakítása érdekében megírt hozzászólásokat áttekintettük, összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy azok egytől egyig a létrehozandó egyesület eszméjét népszerűsítették, az egyesülés előnyeit fejtegették, konkrét javaslatokat, elképzeléseket tartalmaztak az eljövendő egylet céljáról, hivatásáról, működéséről, szervezeti felépítéséről, a műszaki tudományok fellendítésében játszott szerepéről stb. A viszonylag szép számú sajtó-megnyilatkozás mögött pedig már lázas tevékenység, konkrét tervezés, szervezkedés folyt, sőt 1866 februárjában megtörtént az első hivatalos lépés is az egyesület megalakítása érdekében. Korábbi forrásaink árról beszélnek, hogy „az 1867. évet megelőző években buzgó és lelkes mérnökök mind sűrűbben jöttek össze Hollán Ernőnek Hatvani utcai lakásán bizalmas, barátságos és tervezgető megbeszélésekre, melyeknek célja a magyar technikusokat egyesítő testületnek megteremtése volt. " 30 E megbeszélésekről források nem állnak endelkezósünkre, de tény, hogy 1866. február 28-án kelt s a Magyar Királyi Helytartótanácshoz címzett beadványukkal egy Magyar Technikai Egyesület alapító közgyűlésének engedélyezését kérik. 31 A folyamodvány aláírói Hollán Ernő, Polláck Gyula, Ybl Miklós, Herrich Károly, Liedemann Emil, Stoczek József, Reitter Ferenc és Weninger Vince voltak, akik kérvényükhöz mellékelték a tervezett egyesület kivonatos alapszabályait is. Ebben a beadványban említés történik egy 1866. február 4-én megtartott és „hatóságilag engedélyezett tanácskozmányról", melyen a részvevők „a technikai ügy anyagi és szellemi érdekeit előmozdító Magyar Technikai Egyesület alakítása iránt értekeztek." Ez a legkorábbi konkrét szervezkedés, ill. esemény, amit a Magyar Mérnök-Egylet megalakulása előtti időszakból ismerünk. 31a Az 1866. február 4-én tartott értekezleten, ahol az egyesület megalapítását célzó közgyűlés engedélyezését kérték, Hollán Ernő vasúti felügyelő és országgyűlési képviselő elnöklete alatt a következők vettek részt: Herrich Károly tiszaszabályozási központi felügyelő, Liedemann Emil a Magyar Királyi Országos Építészeti Igazgatóság igazgatója, Polláck Gyula vasúti főmérnök, Stoczek József a Kir. József Műegyetem igazgatója, Ybl Miklós építész, Ambrozovics Béla vasúti osztálymérnök, Bielek Miksa műegyetemi tanár, Fest Vilmos a Magy. Kir. Orsz. Építészeti Igazgatóság felügyelője, Feszi Frigyes építész, Káldor István mérnök, Kauser Lipót mérnök, dr. Kondor Gusztáv reáliskolai tanár és egyetemi magántanár, Lechner Gyula a Magy. Kir. Orsz. Építészeti Igazgatóság mérnöke, Lehner Adolf vasúti mérnök, Nagy László vasúti mérnök, Ney Ferenc reáltanodái igazgató, Radnich Imre vasúti osztálymérnök, Reitter Ferenc a M. Kir. Orsz. Építészeti Igazgatóság főmérnöke, Petényi Ottó vasúti mérnök, Schlick Ignác gyártulajdonos, Szkalnitzky Antal építész és tanár, s az Első Magy. Biztosító Társaság osztályfőnöke, Zofahl Gusztáv építész és Szily Kálmán műegyetemi tanár. 32
