Technikatörténeti szemle 3. (1964)
Endrei Walter: A fonás és szövés termelékenységének alakulása
300 250 munkanapot számítva Selmecbánya m/nap 694 833 Körmöcbánya m/nap 495 595 (1 768-69-es adatok) Eszerint még Selmecbányán is legfeljebb 100 - 120 m-t lehet órateljesítménynek venni napi 7-8 órás munka esetén. Ez nyilván nem volt igy, hanem a fonók gyenge mellékkeresetként vállalták a munkát. Ezt irja H. Krüger is ugyanerről a korról, amikor heti 5-6 g-os nyári fonóteljesitményt emliti; de ugyanő megadja a reálisnak tekinthető értéket is. 16 / Egy 1770-beli pamutfonodában napi 2-3 darab 4-8 latos matringot termeltek. 1 7 / Ez annyi, mint 800 . 3,25 . 0,668 Nm = ' '__ = 29,4 ill. 14,7 58,5, ill. 117 finomsági fonalból termelt napi 3460 - 5190 m. Ha 10 - 12 órás munkát tételezünk fel, és a finomabb fonal gyengébb eredményeivel számolunk, akkor 10 óra 12 óra napi munkával/m/ Nm 14,7 519 432,5 Nm 29.4 346 288 E számok realitását két másik szám is alátámasztja. Ugyanebben a fórig/ rásban Süssmilch egy 1756-os forrását idézi szerző, ' aki heti 14-15 matringot ir elő teljesítményként, ami megint csak napi 2-2,5 db. Érdekes azon megjegyzése, hogy 7-8 éves gyermekek napi 3/4 matringot, vagyis a felnőtt teljesítmény 25 - 30 °/o-át képesek fonni! Ezenkivül ott van Goethe hires számítása a svájci pamutfonó háziiparról (Willhelm Meisters Wanderjahre), mely Schwarz számítása szerint 350 m/h teljesítményt fed. Eszerint a fajlagos teljesítmény fenti táblázat alapján pamut esetén fonókeréken fonva: durvább számoknál (Nm 12-16) 30 - 35 g/oó finomabb számoknál (Nm 28-32) 9-12 g/oó A fonás termelékenysége eszerint a XIII. században kb. megháromszorozódott. A gyalogorsóról a rokkára (XV. század óta) való átmenet sokkal több problémát okozott, mint a fonókerék feladása. Ennek oka részben az, hogy a kézikerékhez szokott fonó könnyebben állt át a lábitős rendszerű szerszámra - hiszen a lábmunkát a szövőszékről ismerte - nem is szólva a kézirokkáról, amely jóformán csak előnyöket jelentett számára. Másrészt azonban eleve más nyersanyagok
