Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

AZ EI.SÖ MAGYAR VASÚT csupán a miniszter személye hiányzott. Az 1849. április r4-íki debreceni függetlenségi nyilatkozat után, Kossuth Lajost Magyarország kormányzójává választották. Kossuth Lajos legmegbízhatóbb emberét: Csányi Lászlót nevezte ki közmunka és közlekedési miniszternek: a Szemere kormányban. Ki volt Csányi László ? Deák Ferenc legmeghittebb, legbensőbb barátja. A magyar nemzet örök büszkesége. Nálánál igazabb, bátrabb és jobb magyart hiába keresünk. 1790-ben született Csányon, zalamegyei birtokukon. Kivégezték 1849. október 10-én. Amikor a magyar szabadságharcot orosz' segítséggel le­törték ,Kossuth Lajos és Görgey Artúr is külön-külön felkeresték és össze­tett kezekkel kérték, bogv meneküljön külföldre. Csányi László a vér­tanuk glóriás arcával önérzetesen csak ennyit mondott: «1 hazáméri éltem, a hazámért akarok meghalni! Itthon édesebb a halál, mint künn az élet!» Sőt amikor a hóhér a nyakába dobta a kötelet megcsókolta e sza­vakkal: «A hazámért ezt is szívesenZ» 12 2) Csányi egész élete a becsület, az önzetlenség, a hazaszeretet és a felelősség vállalásban telt el: mindhalálig. A napoleoni háborúkban, mint huszártiszt vett részt. Megsebesüli. Birtokára vonult vissza és gazdálkodott. Zalainegvében a szabadelvű ellen­zék egyik vezére lett. Az 1848. márciusi mozgalmakban részt vett s ő szervezte az első polgárőrséget. A Honvédelmi. Bizottmány a feldunai had­seregbe osztotta be. Majd megbízták, hogy Bem tábornok oldalán szervezze meg az Erdélyben a polgári kormányt és Erdély nyugalmát biztosítsa. Csányi a fontos meghívásnak híven eleget tett. Az utolsó pillanatig ki­tartott bogarasban, míg a többiek Windischgrätz elől, 1849. januárjában elmenekültek. Akkor is a magyar állam minden elszállítható drágaságát Debrecenbe vitette. Ugyanezt tette 1849. júliusában is, amikor az orosz invázió elől a szabadságharc kormánya Pestről Szegedre menekült. 1849. április 14-én fogadta el a közmunka és közlekedésügyi tárcát. Minden igyekezetével azon volt, hogy Kossuth és Görgey között teljes összhangot hozzon létre. Az ő minisztersége alatt volt Budavára felszaba­dítása, amikor is a rombadöntött házak tulajdonosai, Pest város június 7-iki közgyűlési határozata alapján a szolnoki vasúton ingyen téglaszállításra kértek engedélyt. A szállítási engedélyt «érezhetően mérsékelt áron» még­is kapták. Ez volt a legelső magyar vasúti díjmérséklés. I849- június 16-án meghagyta Kovács Lajos államtitkárnak, hogy adja ki a rendeletet a középponti vasút összes hivatalnokainak, rang­fokozat és hivatalos állásukra való tekintet nélkül, — hogy ezentúl minden hivatalos ügyben, kizárólag csak a magyar minisztérium vasúti osz­12 2) Varga Olló: «Aradi Vértanúk Albuma» Budapest, 188. oldal. 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom