Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
4. FEJEZET. A pozsony—nagyszombati lóvasút. — A jobbparti vasút épités közben megbukott. — Harc a balparti vasúttal. A pozsony—nagyszombati lóvasut. M AGYARORSZÁGON megnyitott második vasút is lóüzemű volt. Csak ez már nem lebegő, hanem a talajra helyezett keresztgerendákra (talpfákra) erősített tölgyfa hosszgerendákon végigvezetett kovácsolt vassínpálya volt: Pozsony és Nagyszombat, között. Ennek a vasútnak megépítésére akkor kaptak kedvet az érdekeltségek, amikor Bognár József érdekes és alapos tanulmányát elolvasták, mely a bécsi báró Rothschild által Bécs és Boclinia (Lengyelországi sóbányák) közölt létesített vasútjárói számolt he. 4 4) Különös ösztönzésül hatott az a körülmény is, hogy ebből a BécsBochnia közölt megépült vasúthói Német-Wagram állomástól-Bozsonyig, már egy kiágazó szárnyvonalat is megépítettek. Erre a pozsonyi nagykereskedők és a környék földbirtokosai számszerint tizenheten mozgalmat indítottak, hogy e szárnyvonalhoz csatlakozó négy pozsonyvármegyei szabadkirályi várost: Modort, Bazint, Szentgyörgyöt és Nagyszombatot Pozsonnyal összekötő vasútat megépítik és ezzel belekapcsolódnak a meglevő forgalomba. 1838. június i5. napján az «Első magyar pozsony-nagyszomhati vasút társaság, a helytartó tanácstól építési engedélyt kért, de csak 9 hónaj) múlva 1839 március havában kapta meg. Az előmunkálatokkal a társaság Schönerer Mátyás mérnököt bízta meg, — ki már a LinzGmunden közölt megépített vasútnál nagy jártasságot szerzett. A terepszemle kedvező volt. — Az építés vezetésére sikerült megnyerniük a helytartó-tanácstól a Duna térképező kir. igazgató mérnököt: llieronymi Ottó l 4) «Tudománytár» 1838. III. füzet. Bochnia és Bécs közötti vasút és egyéb vasúlakról szóló tanulmány. 71