Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

A MAGYAR VASUTASSÁ G OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME nagyszombat-ludenburgi és a lipótvár-üzbéghi vonal megépítés kötelezettség alól fölmentik és az állam megveszi a vonalát. 1882-ben a bruck-győri vonal fejében csereképen átadta az osztrák államvasúttársaságnak. 1891-ben az államosításkor (1891: XXV. tc.) végleg az államvasuthoz csatoltatott. Kormányzótanács. Elnök: gróf Breuner Ágost. Alelnökök: gr. Erdődy Ferencz és Friedenthal P. G. Kormányzótanácsosok: Friedlander József, dr. Berger Lajos, dr. Herz Vilmos, dr. Sztroiny Sándor, Hahn Samu és Luft Antal. Felügyelő bizottság. Tersztyánszky Lajos, lovag Merfort Róbert és Hartenstein Zsigmond. Igazgatóság: Kiskámoni Szalay Ödön, ifj. Edl Tivadar és báró Mednyánszky Dénes. A. Központi igazgatás. Igazgató: Kiskámoni Szalay Ödön. Főszámvevő: Hahn József. Főtiszt: Norgauer János. Főföldmérő: Sákl Gusztáv. Főtiszt: Strohmayer Rezső. B. Üzletvezetőség. Üzlet-felügyelő: Koller Ágost. Főnökök: Ferrel Győző, Hiemmel Rezső, Titz Károly, Trenk Ferencz, Korn Ferencz, Windisch Antal. Állomások. Pozsony. Főnök: Rziha Alajos. Récse. Főnök: Elsholcz Károly. Prácsa. Főnök: Zimmermann Henrik. Szt.-György. Főnök: Kohn Gusztáv. Bazin. Főnök: Főcze Sándor. ModorSenkvicz. Főnök: Fábry Ede. Cziffer. Főnök: Altdorffer Rezső. Nagyszombat. Főnök: Schidek Nándor. Kersztúr-Apaj (megállóhely) Szered. Főnök: Rischanek Ferencz. Lócz-Bresztovány. Főnök: Kuttler József. GalgóczLipótvár. Főnök: Schmelhegger Lajos. Kosztolány. Főnök: Várallyay Károly. Pöstyén. Főnök: Pils Ferencz Károly. Brunócz. Főnök: Mayer Ede. Vág-Üjhely. Főnök: Varga Sándor. Bohuszlavicz (megállóhely). Melsicz. Főnök: Kasztner Rezső. Trencsén. Főnök: Langfelder Gusztáv. C. Építészeti felügyelőség. Főnök: Brausewetter Győző, építészeti felügyelő. Főmérnökök: Lóskay Miklós és Gulácsy Béla. Mérnökök: Garreiss Károly, Tschamler Rezső és Krizek Alajos. Forgalmi felügyelőség Budapesten. Főmérnök: Bogen Béla. ARAD—KÖRÖSVÖLGYI VASÚT. Székhely : Arad. Cég : Arad-kőrösvölgyi vasút. Eng.: 1875. évi XLIV. tc. által. Az arad-körösvölgyi vasút kiépítésének gondolata 1867-ig visszavihető. Az aradmegyei érdekeltségek, s különösen Szende Béla főispán voltak azok, akik Arad-Borosjenő-Jószászhely-Békésgyula közötti vasútősszekötést akartak. E tárgyban a főispán gyűlést is tartott, de gyakorlati eredménye a lelkes felbuzdulásnak nem lett. Atzél Péter és érdektársai próbálkoztak 1870-ben. Ugyanekkor egy konzorcium is alakult és Arad, vagy Kétegyházán át tervezett vasút konkurrenseként, de mint304J