Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)

A többi kohász-öntész jellegű technikum rövid története

az Anyag- és gyártásismeretben, ami persze semmi esetre sem tartozik ide, mert ez a diszciplína nem technológia. Örvendetesen csökkent a kémiai laborgyakorlat óraszáma. Ellenben drasztikusan csökkent a műhelygyakorlat óraszáma, mely elégtelen a forgácsolás, alakítás, hőkezelés, de főleg a formázás és öntés elsajátítására. Mindez ellen hiába küzdött dr. Szőke László az OMBKE központi oktatási bizottságának az élén, majd utóda, dr. Pilissy Lajos nemcsak egyesületi szinten, hanem utóbbi a MTESZ központi oktatási bizottságában is. A Gábor Áronban 1984-ben kezdődött az újfajta 2+3 (azaz a kétéves közös alapozás után a hároméves szakosított) képzés. 1991/92-ben iskolázták be az utolsó kohász, 1992/1993-ban pedig az utolsó öntesz szakközépiskolás osztályt, melyek tanulói technikusi képesítővizsgát is tehettek. Azóta, sajnos sem középfokú, sem szakmunkás szintű öntészképzés nincs sehol hazánkban, ami már most tragikus helyzetet teremt, mely az évek múlásával csak súlyosbodik. Az ország harmadik öntőtechnikus-képzéssel is foglalkozó intézménye a csepeli Ipari Gimnázium volt, melynek alapítási gondolata 1950-ben vetődött fel először. Az itt tanulók a hatalmas csepeli gyáróriás középkáderigényét voltak hivatva kielégíteni, azaz a hajdani Weiss Manfréd Acélés Fémművekét, az államosítások utáni Csepel Vas- és Fémművekét. Csepel városában a háború előtt középiskola nem létezett! A háború után alapította meg a bencés rend a Jedlik Ányos Gimnáziumot. Az Ipari Gimnázium tervezését az OM irányította. A beiratkozást (96 tanulóval) a Fővárosi Tanács oktatási osztálya intézte a Jedlik Ányos Általános Gimnáziumba, melynek igazgatója akkor dr. Pozsonyi Tivadar volt (mindkét típusú gimnáziumnak). Ekkor az Ipari Gimnáziumnak négy fő hivatású tanára volt a három gépészosztály oktatására: egy fizikamatematika, egy kémia-biológia, egy ábrázoló geometria-rajz és egy műhelygyakorlat szakos. Ez az induláshoz, néhány óraadóval, elegendő volt. A tanműhely 1950 decemberében készült el. Szükség volt azonban önálló iskolaépületre is, ennek építése 1951 tavaszán kezdődött el. Az Ipari Gimnázium irányítását az 1951/52-es tanévben a KGM vette át az OM-től. Ekkor igazgatónak Kálmán Lászlót nevezték ki. Az iskolában öt új első osztályt indítottak be, tehát összesen nyolc osztályuk volt, 300 tanulóval. Az ideiglenes tanműhelyt az új iskola földszintjén rendezték be, lakatos-, hegesztő-, kovács- és gépmunkákra. 1952-ben Kálmán László igazgatót a Vendel utcai technikumba helyezték át. Az új igazgató Sashegyi Ede gépészmérnök lett. Az új tanévet 1952-ben már az iskola új épületében kezdték el. Az intézmény 1952 augusztusában ismét új igazgatót kapott Cser Gábor sze- 121