Mikus Károlyné: Képek a Csepel Vas-és Fémművek múltjából és jelenéből (Öntödei múzeumi füzetek 10., 2002)

km. Felszínét nagyrészt futóhomok borítja [2]. Laktak itt kelták, rómaiak, avarok, szlávok, németek, törökök, a magyarok előtt és mellett. Árpád vezér is megszállt a szigeten, amely, Béla király névtelen jegyzője, Anonymus szerint, egy kun „Sepel" nevű lovászmesterről kapta a nevét, aki Árpád lovásza volt. Az első okleveles emlék 1138-ból való, ez Csepelt, mint jobbágyközséget említi: (II. Béla király oklevele). Az évszázadok során 1660-1670ben a török zsarnokság miatt elmenekült a lakossága. 1697-ben Savoyai Jenő megvásárolta az egész Csepel-szigetet. 1708-ban a kurucok kezére került. Az 1712-es, 1717-es években a középkori falu helyére délszláv és német bevándorlók települtek. Csepel életében meghatározó történelmi esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-1893-ban beindították a töltényfelújító és töltényszétszerelő műhelyüket, amely alapja lett a későbbi gyáróriásnak, a Csepel Műveknek. A lakosságról készült első összeírás szerint 19 jobbágy család élt Csepelen. 1838-ban a Duna áradása teljesen elöntötte, a 114 házból 106 teljesen elpusztult. 1849-ben gazdag telkes gazdák telepedtek itt le, mégis a falu szántóterületének több mint fele uradalmi birtok maradt. 1872-ben megkezdődött a Duna szabályozása. Közben zsilip épült a Dunán, megszűnt az addigi révátkelés, jó közlekedési lehetőség nyílt Budapestre. Ez előmozdította a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság áruinak Budapestre való szállítását és a lakosság növekedését. Csepel 1742-től 1949-ig önálló nagyközség volt, lakóinak száma a gyár alapítását megelőzően 1890ben 2246 fő volt, és a lakosok túlnyomóan földműveléssel foglalkoztak. Amikor a két Weiss-testvér megalapította, és üzembe helyezte a gyárat, Csepel még álmos paraszt falu volt, paraszti jellege csak akkor kez- . „ , • Í • , • - ,„ • A - • > 6 A Csepel-sziget északi része a 19. szazad vegi dett rohamosan megváltozni, Budapest térképen