Mikus Károlyné: Képek a Csepel Vas-és Fémművek múltjából és jelenéből (Öntödei múzeumi füzetek 10., 2002)

A front átvonulása után szovjet katonai parancsnokság került a gyár élére és a visszaszállingózó munkásokkal igyekezett a termelést megindítani. A Weiss család elvileg visszakapta tulajdonjogát, de 1946 végén a gyárat végképpen állami kezelésbe vették. Az üzemeknek kb. 60%-a volt romos vagy sérült, a helyreállítás, amelyhez a gyár korábbi vezetőjének Korbuly Jánosnak közreműködését is igénybe vették, gyorsan haladt, 1947-re a vállalat már a korábban elért szinten termelt, és a továbbiakban a végleges profiljának kialakítására törekedhetett. A csepeli üzemeket 1948-ban államosították, először WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalatként, majd 1950 és 1956 között Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek néven működött, s a szocialista nagyipar fellegvárának számított. Itt készültek a hazai árufuvarozásban és a hadseregben egyaránt sokáig használt Csepel teherautók, 1950-től a később legendássá vált P 20-as motorkerékpárok. A gyár emblémáját az eredetihez megtévesztőén hasonlóra alakították ki. 1958-tól állt a Lenin-szobor a gyár kapuja eló'tt