Mikus Károlyné: Képek a Csepel Vas-és Fémművek múltjából és jelenéből (Öntödei múzeumi füzetek 10., 2002)

A Kaszinó szinó biztosította. Rendeztek itt bálokat, koncerteket, vendéglátásokat. (Az épületet a Műemléki Felügyelőség néhány éve védetté nyilvánította). A gyár sorsa a II. világháború alatt és után A Weiss Manfréd gyár 1935-től évről-évre fokozta haditermékek gyártását, jóllehet a haditermékek értéke csak egyedül 1940-ben haladta meg a kohászati üzemek (Acélmű, Fémmű, Csőgyár) együttes értékét. A lőszer és harcigépek gyártása különösen 1938 után fokozódott, amikor a kormány meghirdette az ún. „győri programot". Ennek a kimondottan fegyverkezési programnak a keretében 100 millió pengőt fektettek be Csepelen a hadigyártó kapacitás bővítésébe és a Honvédelmi Minisztérium évről-évre egyre nagyobb értékben rendelt meg lőszert és hadfelszerelési berendezést. Részt vett Csepel a csapatszállító terepjáró gépkocsik gyártásában, az ún. „Botond"-programban, a „Csaba" páncélkocsik és a „Zrínyi" rohamlövegek előállításában és létrehozták 1941-ben a Dunai Repülőgépgyárat. (A régi Horthy-ligetre lett áttelepítve.) A gyors ütemű fegyverkezésben újabb hatalmas fejlődés vette kezdetét. Rohamosan nőtt a gyár munkáslétszáma; míg 1940-ben 30 ezer volt, 1943-ra elérte a 35 ezret, melyet 1961-ig meg is tartott. A háború előtt és alatt tehát a Weiss Manfréd Művek visszaalakult 19