Szabó Attila: Repüljünk! A repülés és az űrhajózás története (Budapest, 1994)

A hajtóműveket olyan gondosan szerelik, hogy nagyon ritkán romlanak el, ezért ma már két hajtóművel felszerelt repülőgép is nagy biztonsággal repüli át az óceánt. Ha a repülőgép mégis kényszerleszállást hajt végre, az utasok mentőcsónakokat és mentőmellényeket használhatnak. A legújabb, legmodernebb repülőgépek bajba jutott utasai ilyen vészhelyzetben a mentőmellényhez csomagolt feltűnő színű festékporral is megjelölhetik a lezuhanás, vagy a leszállás helyét. A festékfoltot a magasból könnyen észre lehet venni, és segítséget lehet küldeni. Sokszor apró lámpákat vagy rádióadókat szerelnek a mentőmellényekre, hogy ezek jelezzenek a mentést végzőknek. Repülés a légkörön túl Nem is olyan régen sikerült az embernek eljutnia a világűrbe. Ott a repülés feltételei egészen mások, mint a Föld légkörében. A világűrben a tárgyaknak és embereknek már nincs súlyuk, hiszen nem hat rájuk a Föld vonzereje, ezért szabadon lebegnek. Az első űrrepülést nem repülőgéppel, hanem rakétával hajtották végre. Ennek az újabb repülőszerkezetnek űrhajó lett a neve. Azokban a magasságokban, ahová csak az űrhajók tudnak felemelkedni, már nincs levegő. A hajtómű működéséhez azonban az üzemanyagon kívül a levegő oxigénjére is szükség van, hiszen az üzemanyag elégetése hajtja az űrhajót. A hajtóanyag mellett a rakéta ezért külön tartályban viszi magával az égéshez szükséges oxigént. A tartályokból a két anyagot erős szivattyúk pumpálják a rakéták tüzelőterébe, itt aztán összekeverednek és elégnek. Az elégett gázok - mint a puskagolyó a puskából Az űrrakéta felszállás közben. Az űrhajósok kiszállnak az űrkompból a Holdon. A hatalmas támasztó tornyok ekkor elválnak tőle, Különleges ruhájuk (szkafanderük) van, hogy szabadon fölemelkedhessen. Ilyen rakétával ez megvédi őket a hidegtől jutott föl a világűrbe a magyar űrhajós, és egyéb káros hatásoktól. Farkas Bertalan is (1980).