Szabó Attila: Repüljünk! A repülés és az űrhajózás története (Budapest, 1994)

hatalmas sebességgel és erővel áramlanak ki, és ugyanolyan sebességgel tolják maguk előtt a rakétát. Rakétákkal a távoli bolygókra való eljutás is megvalósulhat, de a Földre vissza is kell érkezni. Amikor az űrhajók a légüres térből, azaz az űrből a Föld légkörébe jutnak, nagyon fölhevülnek. Ennek ugyanaz az oka, mint amikor te a két tenyeredet összedörzsölöd, és azok fölmelegszenek. A rakéta vagy űrhajó Földre visszatérő része a ritka levegőbe nagy sebességgel érkezik, „dörzsölődik", annyira, hogy különleges, hőálló borítás nélkül el is égne. A fölbocsátott rakétából csak egy nagyon kis rész, az űrkabin tér vissza a Földre. Az űrhajónak rengeteg üzemanyagot kell magával vinnie. Felhasználás után az üres, nehéz és már fölösleges üzemanyagtartályokat leválasztják a rakétákról, és azok megsemmisülnek fenn a magasban. A közel 100 méter magas űrhajóból csak a mintegy négy méteres űrkabin érkezik vissza az űrhajósokkal és a legfontosabb műszerekkel. Az űrrepülőgép Alig tíz éve, amikor ti születtetek, már repültek űrrepülőgépek. Ezek a rakéta, a nagy sebességű repülőgép és a vitorlázó repülőgép keverékei. A magasba rakéták emelik, de az űrből már repülőgépként érkezik vissza a Földre. Szárnyai segítségével vitorlázva száll le egy igen nagy és hosszú kifutópályára. Az űrrepülőgépek használata olcsóbb, mint az űrrakétáké. A repülőgépes részt többször föl lehet használni, csak újra össze kell szerelni az emelőrakétákkal. A rakéták még kis magasságban leválnak, és így nem égnek el, ezért ismételten felhasználhatók. Ejtőernyőkkel hullanak vissza a tengerbe, ahonnan hajókkal hozzák partra őket. A rakétákat a szárazföldön újra feltöltik hajtóanyaggal, és ismét repülhetnek. Csak a nagy tartály ég el, ezért helyette mindig újat kell készíteni. Az űrhajók, űrrepülőgépek tervezésekor először arra gondoltak, hogy a visszatérő részt a mai sárkányrepülőkhöz hasonló szerkezettel hozzák vissza a Földre. Ez nem valósult meg az űrhajókon, de a repülni vágyó emberek az ötletet felhasználva mégis megépítették az első sárkányrepülőket. Ma már szerte a világon sokan repülnek ezekkel az egyszerű szerkezetekkel. Eleinte csak gyalog, nekifutásból szálltak fel velük, de később légcsavart és motort szereltek rájuk is. Modern anyagok és technikák alkalmazása a repülőgépgyártásban Ahogy fejlődött a tudomány, úgy születtek egyre-másra az újabb találmányok a repülésben is. Kifejlesztették a függőlegesen felszálló és a régebben lehetetlennek hitt, ember hajtotta repülőgépet is. A helyből felszálló repülőgép másképp működik, mint a helikopter. Először is nincs emelőrotorja. Vagy elfordítja kicsi, de erős légcsavarjait, vagy a sugárhajtóművéből kiáramló gázokat tereli a törzse alá, hogy azok fölemeljék a földről. Ha már a levegőben van, akkor visszafordítja a légcsavarokat vagy a hajtóművét rendes állásba, és közönséges repülőgépként repül tovább. Leszállni ugyanolyan módon tud, mint ahogyan fölszállt. Ezek a korszerű, helyből felszálló repülőgépek akár hátrafelé, „tolatva" is tudnak repülni.