Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

A vasutiigy 1881. évbeö. XXXI részben fennálló szerződésszerű viszonyokat érintik és nem a fővállalkozóknak harmadik személyek irányában fennálló szerződésszerű viszonyaira vonatkoznak, — a fővállalkozók bélyegilletéket nem fizetnek. 7. §. Ha a fővállalkozók az összes munkálatokat, — ide nem értve az újvidéki l)una-hid építését, a talpfákat, síneket és ehez tartozó vasrészeket, — maguk részéről egy vállalkozónak adnák ki: az ezen vállalkozó által vállalati nyereménye után fizetendő adó (keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója, általános jövedelmi pótadó) negyvenezer frtnyi (40,000) átalányban állapittatik meg. Azon esetbon, ha a talpfák vagy sínek szállítása a fővállalkozók által szintén ugyanazon vállalkozónak adatnék át, az adóátalány ez által 40,000 frt helyett ötvenezer (50,000) frtnyi összeggel fizetendő. Ezen kedvezmény nem terjed ki azon esetekre: а) midőn az építési fővállalkozók (k. k. priv. österreichische Länderbank és Five-Lilles czég) a munkálatokat több vállalkozónak adják ki; vagy б) midőn az összes munkálatokat a fővállalkozóktól elvállalt vállalkozó azokat ismét alvállalkozóknak adja át. Ezen esetekben az alvállalkozók által a törvényben megállapított rendes adótételek lesznek fizetendők. 8. §. A fenti bélyeg és adómentesség kiterjesztetik a Száva-hid építési vállalkozóira is, kiknek azonkívül az e hidtaoz a külföldről behozandó anyagok után járó behozatali vám is megtérítendő. 9. §. A uiinisterium utasittatik, hogy Baja városnak a budapest-zimonyi fővonallal egy Szabadkáról Bajára vezetendő szárnyvonal által leendő összeköttetése czéljából a részletes felvételeket és terveket készíttesse el, s e szárnyvonal kiépitése iránt még oly időben folytassa és fejezze be az illető vidék érdekeltségével a hozzájárulási tárgyalásokat, s még oly időben tegyen a törvényhozásnak előterjesztést, hogy e szárnyvonal a fővonal utolsó szakaszával egyszerre legyen a közforgalom részére megnyitható. 10. §. E törvény kihirdetése napján lép életbe, s végrehajtásával a közmunka és közlekedési s a pénzügyminister bizatik meg. Az 1880 évi XLII. t.-cz. *) elrendelte, bogy Budapestről Szabalkáu, Újvidéken és Zinionyon át a magyar-szerb batárig egy vasút s e vasutból kiágazva Kalocsáig vezetendő szányvoual építtessék. Ugyané törvény által utasíttatott a kormány, miszerint a fentebbi vonalak, s esetleg a Baja városig építendő szárnyvonal mily módon leendő kiépitése iránt a törvényhozásnak még az őszi Ülésszakban tegyen előterjesztést. Végre felhívatott a kormány, . bogy ugyanez alkalommal az 1877: XXVI. t.-cz. 10. §-a értelmében az iránt is terjesszen elő törvényjavaslatot, hogy a zimony-mitroviczi vasút kiépitése kellő időben biztosittassék. Az idézett törvényczikk megalkotásakor a budapest-zimonyi vasút felső vonaláról, — melynek iránya még kétséges volt, s csakis az említett törvényczikk által lett véglegesen megállapítva, — részletes tervekkel a kormány még nem rendelkezett s ilyenek csupán az Újvidéktől az ország határáig terjedő részre nézve lettek kidolgozva. Az 1880 évi XLII. t.-czikkben foglalt utasításoknak megfelelendő, szükséges volt mindenekelőtt ugy az emiitett felső fővonalnak, mint a kalocsai és mitroviczi szárnyvonalaknak részletes terveit elkészíttetni. *) Lásd »Magyar vasúti évkönyv« IV. évfolyam XXIX—XXX11I lapjain.