Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

A vasutügy 18S1. évben. XIX sitás, jóváhagyás végett a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi ministernek bemutatandó. 9. §. A vasúti vagy hajózási vállalatok tartoznak a jelen törvény és az annak alapján kiadott utasítások ellen vétő közegeket felelősségre vonni és fegyelmi uton büntetni. Ebbeli eljárásukról a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi ministerhez jelentést tesznek. 10. §. A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minister kiilön e czélból kirendelt kiküldöttek által meggyőződést szerez magának arról, hogy a vasúti és hajózási vállalatok, illetőleg ezeknek közegei a jelen törvény és a kiadott utasítások értelmében járjanak el. Ezen kiküldötteknek a vasúti és hajózási vállalatok a kivánt felvilágosításokat megadni és a vállalatoknak az ellenőrzés gyakorolhatásához szükséges okmányait vagy könyveit előmutatni tartoznak. 11. §. Mennyiben és mely időtől kezdve alkalmazandó ezen törvény póstaküldeményekre, az rendelet által fog megállapittatni. 12. § Jelen törvény 1881 évi május hó 1-ével lép életbe. 13. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi, illetőleg a közmunka és közlekedésügyi minister bízatnak meg. A statistikai hivatal Magyarország áruforgalmát a külfölddel és Ausztriával 1867 évtől kezdve 1874-ig évenként közzétette. — E részben az adatokat a Rumánia, Szerbia és Törökországgal való forgalmat illetőleg, a határvámhivataloktól szerezte meg; az oszták tartományoknál elterjedő határokat iletőleg pedig azon közlekedési vállalatoktól , a melyek, mint a duna-gözhajózási társulat, az osztrák államvasút, a déli vasút, a kassa-oderbergi vasút, a magyar nyugoti vasút, az árűforgalmat Magyarországgal és Ausztriával, illetőleg a külfölddel közvetítik. — E vállalatok mindazon árúkat, a melyek valamely magyar állomáson Ausztriába vagy a külföldre adattak fel, mint kiviteli árúkat, — mindazon árúkat pedig, a melyek a külföldről vagy Ausztriából valamely magyar állomásra érkeztek, mint beviteli árúkat mutatták ki. A statistikai hivatal azonban idővel azou meggyőződésre jutott, hogy az általa a mondott módon gyűjtött és feldolgozott adatok, a helyes ismeretek terjesztése szempontjából czélszerütlenek, és 1876 év február havában illetékes helyen ebbeli működésének abbanbagyását hozta javaslatba, egyúttal azonbau az árúforgalmi statistikának helyesebb alapra fektetése végett javaslatokat tett. Miután az árúforgalmi statistika adatainak közzétételét az országgyűlés képviselőházában is több izben kívánták, az ügy tüzetes és több rendbeli tanácskozmány tárgyává tétetett, — a tudománynyal foglalkozó és a gyakorlati életben jártas egyének, úgymint statistikusok, vasúti és hajózási szakférfiak, kereskedők és szállitmányosok kihallgattattak. A folytatott tanácskozmányokban az volt az általános nézet, hogy az árúíorgalmi statistika adatainak szolgáltatására, az osztrák tartományok által határolt irányokban, az ország közjogi viszonyai mellett a vasúti és hajózási vállalatok azon közegek, a melyektől legbiztosabban meg lehet tudni mind a kivitt, mind a behozott árúkat; mert igaz ugyau az, hogy az osztrák tartományokkal szembeu elnyúló hosszú batáron, a forgalom szekereken is közvetittetik, s igy az ország II*