Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Első rangú vasutak - M. k. államvasutak
212 Äi . kir. államvasutak. tervbe egy vasútnak állami biztosítás vagy segély mellett leendő helyreállítása. A dálya-vinkovce-broódi vasútvonal a boszniai occupatio igényelte szükség folytán még az 1878 év folyamán kiépíttetvén, a forgalomnak át is adatott,*) ellenben a többi vonalak kiépítése ismét halogatást szenvedett, mignem az 1880 évi XLIII. törvényczikk által, habár lényeges változtatásokkal, — a határőrvidéki vasúthálózat további kiépitése is biztosítva lett.**) Ezen t. cz. meghozatalánál az tartatott szem előtt, hogy Sziszek és Sziszek-Károlyváros útján a m. k. államvasutak a határszéllel és a doberlin-banjalukai boszniai vasúttal összeköttetésbe hozatván, ekként ugy a forgalmi hálózatnak részben már az 1877 évi XXVI. t.-cz. által elrendelt módon való kiegészítése megvalósittassék, valamint Magyarország Boszniával a legrövidebb és minden más combinatiónál előnyösebb úton összeköttessék. A m.k. államvasutak elszigetelt részekből álló déli vonalainak kedvezőtlen helyzete folytán valóban szükséges is volt már e vonalrészek, s illetőleg az azokba fektetett nagy tőkék jövedelmezővé tételét előmozdító eszközökről gondoskodni s oda hatni, hogy egyrészt ezen, az üzleti költségeket sem fedező vonalak, — másrészt pedig a szintén nagy költséggel előállított fiumei kikötő forgalma felvirágoztassák. E czél biztosítására első és elengedetbetlen feltétel volt, miszerint a magyar kir. államvasutak két külön álló, t. i. zákány-zágrábi és károlyváros-fiumei vonalai, a közbeeső zágrábkárolyvárosi vonal megszerzése által egygyé olvasztassanak. Ez meg is történt az 1880 évi XLIV. t. cz. által beczikkelyezett szerződés alapján.***) Egymagában ezen intézkedés elégtelen lett volna azonban arra, hogy a fenti czél eléressék, mert noha a vonalak egyesítése, s különösen ez alkalomból a déli vasúttal kötött forgalmi szerződés folytán, a m. k. államvasutak déli vonalainak jövedelmei kétségkívül emelkedtek volna: mindazonáltal e vonalak bizonyára a Triest felé vonuló pálya, — a fiumei kikötő pedig a trieszti kikötő nyomása alatt maradtak volna mindaddig, mig a fiumei kikötőt jogosan megillető forgalmi háttér c kikötő s ennélfogva egyúttal a károlyváros fiumei vonalrész számára nem biztosíttatik. Ily hátteret képez első sorban a határőrvidék, másodsorban pedig Bosznia északnyugati része. *) Lásd a dálya-broódi vonal engedélyezésének és építésének részletes történeti adatait »Magyar vasúti évkönyv« I. évf. 511. II. évf. 13. és III. évi. 281. lapján. **) 1879. évben s 1880. évben a déli vasut ismételten folyamodott a magyar kormányhoz, hogy vele a sziszek-novi vasútvonal engedélyezése iránt a tárgyalások megindittassanak, azonban sikertelenül, mert a vasútvonalnak állami vasutként való kiépitése elhatároztatván, a kérelem ez indokból elutasittatott, ***) Lásd »Magyar vasúti évkönyv« III. évfolyam 194. s következő lapjain s a IV. évfolyam XXXVIII. és 291. lapjain
