Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
A vasutügy 1880 évben
A vasutügy ]S8(l-ik évben. LX XIX A kiágazás a devecseri állomásból aunak uyugoti végén történik s onnét a vonal legrövidebb irányban tart Hány és Káptalanfának, e községeket balra hagyva. Az egész vonalon Devecser és Káptalanfa közt leghullámosabb a terep s azért jelentékenyebb munkálatok nem voltak kikerülhetők. E vonalrészen van a legnagyobb esés is: 6'5°/oo, mely azonban valószínűleg leszállítható lesz 6°/oo-re. A káptalanfai állomás ugy helyeztetnék el, hogy az Hany, Káptalanfa, Bodorfa, Sárosd stb. által egyaránt előnyösen használható legyen. Káptalanfától a vonal Kajánföld, Csáb - Rendek és Sümeg alatt balad el, lehetőleg közel ez utóbbi városhoz. A sümegi állomáson túl a vonal a veszprémi püspökség majorja alatt és a mész-kemenczék közelében vonul el s azután a legmélyebb nyergen szelve át az erdőséget, az uzsai völgybe jut, hol egy kisebb megálló terveztetik. Az uzsai völgyből kijőve, a vonal Tapolczáig vezet, hol állomás terveztetik. A tapolczai állomástól a vonal az országút mellett levő gubacsmalomnak veszi irányát és onnét a töreki puszta aljában húzódva ér Ederics alá, hol az állomás a szigligeti üt mellé van tervezve, mert igy leghozzáférhetőbb Ederics, Vita, Szigliget, Hegymagasra stb. nézve. Edericstől kezdve a vonal mindenütt a Balaton partján húzódik, lehetőleg kikerülve a lapályosabb és vizeuyősb területeket. Meszes-Győrök, Vashegy, Bonyarcz és Diás egyelőre csak megállót kapnának, mely, ba idővel szükségesnek fog mutatkozni, egy kis állomássá bármikor átalakítható. A keszthelyi állomás a város déli végénél helyeztetnék el. A keszthelyi állomástól B.-Szt.-Györgyig szinte a Balatou partján húzódik a vonal; a fenéki bidnál közvetlen az országút mellé simul, azután pedig a b.-herényi batárt is érintve, beágazik a b.-szt.györgyi állomásba, anuak északkeleti végén, mert igy elkerülhető volt a marczali út átszelése, több posványos hely a fenéki bid és a déli vasut állomása közt; másrészt az állomás ezen végén több hely is van a vágányok és a magas építmények elhelyezésére, mint a délnyugoti részen. A vonal hosszúsága a tapolczai nagy kanyar és egyéb kisebb kerülők végett 202. 0 5 kilométer vagy 13.45 mértföld lett, miből azonban félmértföldnél több Tapolczánál megtakarítható. Élesebb görbületek a vonalon nem mellőzhetők, de ilyeneket csakis ott basznál, hol azok okvetlen szükségesek. A legélesebb görbület Uevecsernél és B.-Szt.-Györgynél van 250 méter sugárral; e két esetet kivéve a legkisebb Radius 300 mt. A legnagyobb emelkedés a vonalon 6°/ 0o> kivéve a 330—362 szelvények közti pályarészt, hol 6.5°/ 0 0 fordul elő; ez is azonban, mint fentebb említtetett, a részletes tervezetnél 6 o/ 00r e l e8 z leszállítható, 5 és 6°/oo" e s emelkedések hosszabb kiterjedésben a 4—11, és az 54—62 kilométerek közti vonalrészen vannak. Az emelkedési viszonyok
