Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 2. évf. / 1879 (Budapest, 1879)

Társulati közös vasutak. - IV. Cs. kir. szab. Kassa-oderbergi vasút

Cs. kir. s/.ab. kassa-oderbergi vasut-társulat. 279 Állomások és megálló helyek. A magyar vonalrészen. Kassa, Abos, Kis-Ladna, Margitfalva-Göllniczbánya, Istvánhuta, Krompach, Szepes-Olaszi-Várallya, Markusfalva, Igló-Lőcse, Káposztafalva, Poprád-Felka, LucsivDa, Hochwald, Vasecz, Király-Lehota, LiptóUjvár, Liptó-Szent-Miklós, Párizsháza, Kis-Olaszi, Tepla, Rózsahegy. Lubochna, Kralován, Turány, Szucsány, Ruttka, Várna, Zsolna, Kisutcza-Ujhely, Csácza, Eperjes, Kende, Lemes. — Az osztrák vonalrészen : Jablunkau, Bystritz, Trzinietz, Teschen, Darkau, Karwin, Dombrau, Oderberg. Megnyitási határidő. Az osztrák vonalrész: Oderberg-tescheni szakasza 1869. évi február hó l-én; teschen-határszéli » 1871. » január hó 8-án. A magyar vonalrész: Kassa-abos-eperjesi szakasza 1870. évi szeptember hó l-én; zsolna-határszéli » 1871. » január hó 8-án; poprád-zsolnai » » » deczember hó 8-án; igló-poprádi » » » » » 12-én ; abos-iglói » 1872. » márczius hó 18-án adatott át a közforgalomnak. Csatlakozások. Kassán a tiszavidéki és m. északkeleti vasutakkal, — Ruttkán a m. k. államvasutakkal, — Eperjesen az eperjes-tarnowi vasuttal, — Oderbergben a cs. k. Ferdinánd császár északi és a felső-sziléziai vasutakkal. Az 1879. évi junius hó 29-én tartott hetedik rendes közgyűlés határozatai. 1. A közgyűlés az igazgatóság jelentését az 1878. üzletévről jóváhagyólag tudomásúl veszi. 2. A közgyűlés a felügyelő bizottság jelentése alapján az 1878-ki üzletév zárszámadásait és mérlegét jóváhagyólag tudomásúl veszi, s úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak a felm ntvényt megadja. 3. Az igazgatóság abbeli jelentése, hogy a fiiggö ügyek rendezése s az eperjestarnowi vasuttal való egyesülés iránt kötött szerződések beczikkelyezése folytán, azok végrehajtására nézve a kellő intézkedések megtétettek, — tudomásul vétetik. 4. Az alapszabályok 28., 30., 31., 43. és 48. §§-ait a közgyűlés a következő módositott szövegben állapítja meg . 28. §. A társaság igazgatósága 12 tagból áll, kik közül legalább hétnek magyar honpolgárnak kell lenni. Az igazgatóság tagjai közlil legalább hatnak állandóan Budapesten kell lakni. 30. §. Az igazgatóság tiz tagját a közgyűlés választja, egy tagját a m. kir. kormány és egy tagját a cs. kir. kormány nevezi ki. 31. §. Az igazgatóság tagjai három évre választatnak. Az 1878-ki üzletévre vonatkozó r6ndes közgyűlés alkalmából bárom, — az 1879-ki üzletévre vonatkozó rendes közgyűlés alkalmából ismét három, — az 1880-ik üzletévre vonatkozó rendes közgyűlés alkalmából négy tag lép ki az igazgatóságból. A kilépés sorrendjét az első két esetben sorshúzás, azután pedig a működési időtartam határozza meg. A kilépett tagok a közgyűlés által újra megválasztathatnak. 43. §. A felügyelő bizottság tagjai 3 évre választatnak. A kilépők újra megválaszthatok. A felügyelő bizottság három tagját a közgyűlés választja, egyik tagját pedig a m. kir. kormány nevezi ki. 48. §• Azon osztalékok és fölülosztalékok, melyek lejártuk után hat év alatt föl nem vétettek, a társaság javára esnek. 5. Az igazgatóság javaslata folytán a közgyűlés egyhangúlag kimondja, hogy az eperjes-tarnowi vasuttal való egyesülésig az igazgatóságban két haly egyelőre üres maradjon.