Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Hajózási vállalatok - XXXI. Ferencz-csatorna-társulat

530 Éerenczcsatorna-társulat. jábél a kis-sztapár-üjvidéki csatornából a vizet minden tavaszszal, a hajózás és öntözés megkezdése előtt nyolcz napra, lebocsáttatja, hogy az álló vizek a csatornába befolyhassanak, s e végett a csatornának első számú zsilipjeinél 3 lábnyi esést adat, és a csatorna második számú tartányának fenekét ahhoz képest sitlyeszti. Végre kötelezi magát a vállalkozó, hogy addig, mig az államsegély fejében átvett részvényektől járó évi kamatok 8%-ra nem emelkednek, a csatorna mentén fekvő kincstári uradalmak kerületéből, a pénzügyministerium kijelölése szerint, 14 ezer holdhoz az öntözésre szükséges vizet díjmentesen szolgáltatja oly módon, hogy 7 ezer hold 14 napi időközben, 7 ezer hold pedig idényileg, őszszel és tavaszszal, egy-egyszer átöntöztessék. A visszaváltás, vagy az engedélyidö lejártával az államkincstárra visszaháromlott csatornát, az átvétel napja után bár honnan eredő világos, vagy nem világos társulati tartozások többé nem érinthetik, úgy másrészt az ugyanakkor künn levő activ követelések a részvénytársaság tulajdonát képezendik, érintetlenül fentartatván az államkincstárnak azon igényei, melyek hátralevő követelésekre vonatkoznak. A csatorna-vállalat létesítésével a bécsi Bankverein a francziaporosz háború miatt habozván, a csatorna kiépítésére a jókirben álló Wythes és Longridge angol özéget sikerült megnyerni, mely czég egyszersmind a csatorna főrészvényese lett. A régi csatorna 1871. év augusztus bó 1-én a társulat által átvétetvén, a helyreállítási munkák még azon hónapban 5 kotrógéppel s nagy számú munkással erélyesen megindittattak és foiytattattak. A esatorna-tartányok kellőleg kimélyittettek, a zsilipek, hidak, őrházak s más csatornai épületek kijavíttattak, töltések, kikötők s partok kiigazittattak, egyszóval: a csatorna, oly állapotba tétetett, hogy 1872. évi május bó első napjaiban Ő Felsége a király — midőn az árvizek által sújtott Bácska és Báuság vidékeit meglátogatta — már a Dunáról a Tiszára, a csatornán át bajózott. Ez alkalomra esett a kis-sztaPár-újvidéki csatorna-munkáknak ünnepélyes megnyitása is, melynél Ő Felsége a király 1872-ki május 5-én Kis-Sztapárnál tette az első ásó nyomot, és tette le alapkövét az ezen nap megörökítésére felállított Pannónia emlékoszlopnak. Ezután rövid idő múlva az egész csatorna hálózatán Bajától Újvidékig megkezdetett az épités. A baja-bezdáni tápcsatorna és a sugovica-dunaág munkákat, valamint az újvidéki csatorna-szakasz építését a milanói bank, — a sztapár-újvidéki öntöző csatorna felső részét Caramora Viktor olasz mérnök vállalta el. A Ferencz-csatorna új szakaszainak épitése sok nehézséggel járt, s mindjárt kezdetben nagy akadályokra talált. Az 1871-dik és 1872-dik évi belvizek a munkavonalat K.-Sztapár körül annyira ellepték, hogy mielőtt a csatornamunkához hozzáfogni lehetett, előbb ezen vizek levezetéséről kellett gondoskodni; 1873-dik évben állott be a pénzválság és a cholera-járvány, melyek a munka előbaladását nagy mértékben hátráltatták. A legnagyobb akadályt képezték azon-