Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Hajózási vállalatok - XXXI. Ferencz-csatorna-társulat

FtrencECsatorna-táreulat. 519 A csatornafentartási szolgálat. Főmérnök: Hcincz Albert (Kis-Sztapár). Mérnökök : Sztahulyák Endre (Bezdán). Szauter József (Újvidék). Schmidt Antal (Verbász). Peschke Károly (Baja). Segédmérnökök : Bohunek Nándor (Monostorszegh). Vojta János (Baja). Állomási szolgálat. Pénztárnokok: Szaich Ferencz (Ferencz-József-zsilip). Bobunek N. János (Bács-Földvár). Korani Ferencz (Újvidék). Gschöser Lajos (Baja). Segédpénztárnokok: Küzdy Albert (Baja). Molnár József (Ferencz-Józsefzsilip). Anyagszámadók : Theodorovioli Szilárd (Monostorszegh). Mokry Vidor (Verbász). Felügyelök: Kopper Dániel (Baja). Sárváry Mihály (Monostorszegh). Csapláros Mihály (Sebesfok). Ebend József (Zoinbor). Pencz László (Kis-Sztapár). Garay Dániel (Cservenka). Buohtler Ferencz (Kula). Szaich József (Verbász). Radovanovics Lukács (Szt.-Tamás). Fischer Ferencz (BácsFöldvár). Perky István (Keresztúr). Gromilovics József (Kulpin). Peidlhauser Lajos (Újvidék). Történeti adatok.*) A Ferencz-csatoma jelenlegi kiterjedésében 4 főrészből áll: — a) a régi Ferencz-esatornából; — b) a kis-sztapár-ujvidéki öntöző és hajózási csatornából; — c) a baja-bezdáni táp- és hajózási csatornából és d) a csatornává átalakított, Baja alatt elvonuló SugoviczaDuna-ágból. — A vállalat alapvonalát a régi Ferencz-csatorua képezi, mely még e század elején építtetett ki. Ezen, a Dunát a Tiszával összekötő 15

l/2 mértföld hosszú hajózási csatorna, mely a tiszai útat Uj-Becsétöl Zaláukemcnig cs] folytatólag a dunai utat Zalánkeméntől Batináig a hajózás előnyére több mint 30 mértfölddel megrövidíti, I. Ferencz császár által adományozott szabadalom alapján egy részvényes társulat által, kezdetben Kiss József és Gábor, később pedig az akkori kir. országos építészeti igazgató Hoppe Szaniszló vezetése alatt 1795. évtől 1801-ig 4 millió bécsi értékű (váltó) forint költséggel építtetett és a hajózásnak 1802-ben meg is nyittatott. Ezen akkoriban bizonynyal nagyszerű vállalat, első kezdetekor jelentékeny akadályokba ütközött, melyek a részvénytársulat pénzügyi zavaraival együtt, a mü befejezhetését kérdésessé tevék, ha az államkormány azt bő adakozásával nem gyámolítja vala. Ezen gyámolitás állott a csatorna számára szükségelt kincstári, majorsági és úrbéri földeknek ingyen átengedésében ; 200,000 forintnyi pénzelölegnek részletenkint 4% kamattal való visszatérítés melletti adományozásában; a kincstári só és egyéb hadi és kincstári szállítások átengedésében, valamint Kis-Sztapár pusztának, s — Monostorszegen és Sziváczon — egyéb különféle kincstári földeknek átadásában. A csatornának és a társasági épületeknek a közadótól és katonai beszállásolásoktól való mentesse tétele, a társulati bivataluokok *) A történeti és műszaki adatok összeállitásánál Andrássy Gyula mérnök urnák a Ferencz-csatornáról irt jeles értekezése használtatott fel.