Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - XIV. M. kir. államvasutak

M. leír. államvasutak. 285 Ezenfelül elrendeltetett egy, a fővonalból Gyéres felé kiágazó, Tordáig vezető szárnyvonal kiépítése, — a mi azonban mindeddig meg nem törtónt. — Megjegyzendő még, hogy az I860, évi XLIX. t. cz. az 1870. évi XXXV. t. cz. által oda módosíttatott, bogy az északi vasútvonal S.-Tarjántól nem Beszterczebáuya, hanem Körmöczbánya felé ltuttkának vezettessék, csatlakozásul a kassa-oderbergi vasut-vonalhoz. A felsorolt engedélyezett vonalak részletesebb épitési s fejlődési történetének ismertetésein még a következő adatok fölsorolására szorítkozunk : a) Északi vonalak. I. Pest-salgó-tarjáni fővonal. A mint már fennebb említtetett, a m. k. államvasutak alapvonalát a m. északi vasut pest-salgó-tarjáni vonala képezte. — Am. északi vasut keletkezésének s megszűntének rövid története a következőkben foglalható össze. A Szent-István kőszénbányatársulat, továbbá berezeg Coburg-Gotha Ágost, gróf Forgách Antal és József, br. Siua Simon, gr. Czcbrián Ferencz, br. Podmanitzky Annin és Gytirky Pál örökösei 1862. évben egy Salgó-Tarjáutól Pestig és más részről Losonczon át Beszterczcbányáig vezetendő vasut kiépítését tervezvén, az előmunkálatok megtételére az engedélyt 1862. évi május hó 6-án, a végleges kiépítési engedélyt pedig 1863. évi január bó 19-én meg is kapták. Az engedély tartama 90 évre szólt a pest-losonczi szakasz megnyitása napjától számítva, mely szakasz az engedélyokmány szerint bárom év alatt, mig a losoncz-beszterczebáuyai szakasz további 4 év alatt volt kiépítendő. — Az engedélyesek társulatot alakítottak, mely Cs. k. szab. pest-losoncz-beszterczebányai vasut és kőszénbánya-társulat czéget vett föl. — Az alakuló közgyűlés 1863. évi szeptember bó 15-én megtartatván, az épités ugyanezen év október havában megkezdetett. 1864. évben már a vállalatnak további kifejlesztése vétetett czélba, nevezetesen: a pálya folytatása által Beszterczebányától Zsolnán át Oderbergig, s a tiszavidéki vasúttal leendő közvetlen összeköttetés által Fülek-Miskolcz és Ilatvan-Miskolcz irányában. — Tervbe vétetett továbbá egy szárnyvonal építése Hatvantól Gyöngyösig. A társulati alapszabályok 1864. évi november hó 28-án legfelsőbb helyen belybenliagyatváu, az 1865. évi junius bó 18-án tartott közgyűlés az épitési tökét 12 millió frtban állapitá meg, mely töke 6.600,000 frtnyi részvény és 5.400,000 frt ezlist elsőbbségi kötvény kibocsátása utján volt beszerzendő. A részvénytőkéből Stametz és társa bécsi czég közvetítésével 1864. julius bó 18-án már 4 millió forint kibocsáttatott, mig az elsőbbségi kölcsön 85% árfolyam mellett 1864. évben helyeztetett el. Az első rendes közgyűlés 1865. évi május hó 30-án tartatott meg s a közgyűlés elé terjesztett jelentés szerint a vállalat pénzügyi helyzete épen nem szolgáltatott aggodalomra okot s mégis egy bó múlva, 1865. évi julius bó 11-én a vállalat már csődbe esett. Ez