Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - XIII. Vágvölgyi vasút

254 Vágvölgyi vasut-társulat. Hosszas és terhes tárgyalások után október 7-én a mailandi épitő-bankkal kötött szerződés a viszonyokhoz mérten kedvező feltételek mellett egyesség folytán fölbontatott. Az engedményesek és a Banca di Costruzioni di Milano között január 21-én kötött épitési szerződés teljes felbontásának főfeltételei a következők: A mailandi banknak a végbevitt munkákért, a szervezkedésre kiadott költségekért, valamint az épitési szerződésből kifolyó minden jogáról való lemondásáért kárpótlásul 1.160,000 frt átalányösszeg fizettetik. Ezen összegből esik : 24°/o végbevitt föld-, szikla-, hid- és alagútfalazati munkálatokra ; 8°/o beszerzett épitési anyagok, barakkák és gépekre; 14% a mailandi bank kifizetett hivatalnokai díja s végkielégítési költségeiért, az irodák bére és felszerelése, valamint a vonalozási munkálatokért járó kárpótlásra; 16% a mailandi bank és alvállalkozói között fennállott szerződések felbontására; és végre 38% azon kárpótlásra, melyet a mailandi épitő-bank a Szerződés felbontása folytán vesztett nyereség és igazgatási költségek fejében követelt. Késedelmi kamatok fejében az 1873. okt. 7-én kötött egyesség értelmében 6% állapíttatott meg, melyek valamennyi részletért az egyességi összegből még hátralevő 10,000 o. é. frttal együtt 1874. okt. 28-án egyszerre voltak fizetendők. Ekként a vágvölgyi vasút a Banca di costruzioni di Milano irányában minden kötelessége alól fel lett oldva. Tekintve, hogy a mailandi épitő-bank által az épitési szerződés folytán elvállalt teljesítmények 25 millió frt értékre tehetők, a fővállalat által az elveszett nyereség fejében kért 440,000 frt, vagyis az egész szerződési összeg alig 2%-a, mérsékeltnek mondható. Miután az épités beállítása az egész vonalon elhatároztatott, s a kedvezőtlen pénzviszonyok megoldását az akkori idők lehetlenné tevék, a személyzet nagyobb részét is el kelle boésájtani, úgyszintén valamennyi szállítóval, kik akkor még a vágvölgyi vasúttal bármely szerződési viszonyban állottak, szerződéseik felbontása vagy módosítása tárgyában alkudozásokat kelle kezdeni. Eközben azonban a társulat saját kezelésében munkába vette a pozsony-nagyszombati vonal kiépitését. Az engedélyesek már az 1872-dik év elején felismerték annak szükségét, hogy az irány- és esési viszonyainál fogva mozdonyvasuttá való átalakitásra alkalmas pozsony—nagyszombat—szeredi lóvonatú pálya általuk megvétessék; miért is, még az engedélyokmány megnyerése előtt, a Wiener Wechslerbankkal, mely e lóvonatú vasutat megvette, alkudozásokat kezdettek, melyek 1872. február 22-én sikerre is vezettek. Ezen 63-l kilóm. (8'3 mértföld) hosszú pálya vételára 1.190,000 o. é. forint.