Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - XIII. Vágvölgyi vasút

Vágvíilgyi vasut-társulat. 24-7 B) Üzletvezetőség: Üzlet-felügyelő: Koller Ágost. Főnökök: Ferrel Győző, Himmel Rezső, Titz Károly, Trenk Ferencz, Kom Ferencz, Windisch Antal. Állomások, Pozsony. Főnök : R2iha Alajos. — Récse. Főnök : Eisholcz Károly. — Prácsa. Főnök: Zimmermann Henrik. — Szt.-György. Főnök: Kohn Gusztáv. — Bazin. Főnök : Főcze Sándor. — Modor-Senkvicz. Főnök: Fábry Ede. — Cziffer. Főnök: Altdorffer Rezső. — Nagyszombat. Főnök : Schidek Nándor. — Keresztúr-Apaj (megállóhely). — Szered. Főnök: Rischanek Ferencz. - Lócz-Bresztovány. Főnök : Kuttler József. — Galgócz-Lipótvár. Főnök : Schmelhegger Lajos. — Kosztolány. Főnök : Várallyay Károly. — Pöstyén. Főnök: Fils Ferencz Károly. — Brunócz Főnök : Mayer Ede. — Vág-Ujhely. Főnök : Varga Sándor. — Bohuszlavicz (megállóhely). — Melsicz. Főnök: Käsztnor Rezső. — Trencsén. Főnök : Langfelder Gusztáv. C) Építészeti főfelügyelőség: Fői ök: Brausewetter Győző, építészeti felügyelő. Főmérnökök : Lóskay Miklós és Guiáesy Béla. Mérnökök : Garreiss Károly, Tschamler Rezső és Kíizek Alajos. D) Forgalmi felügyelőség Budapesten : Főmérnök: Bogen Béla. Történeti adatok. A Vágvölgy mentén az ország északi határa felé vezető vasútvonalnak kiépítési terve már 1856. évben foglalkoztatta az érdekelteket; e terv azonban csak 1868. év után kezdett concrétabb alakban föllépni, a mely évben s a későbbi esztendőkben egyesek részére már előmunkálati engedélyek is adattak ki. Nevezetesen: előmunkálati engedélyeket nyertek: 1868. évi márczius hó 4-én Ilevitt, Giífort és Gullifer a vágvölgy—zsolna—trencsén —érsekujvár—komáromi vonalra; 1869. évi junius hó 5-éu gróf Pálffy István és társai egy Komáromtól Érsekújváron, Nyitrán, Trencsénen át Zsolnáig és Komáromtól Sellyén, Szereden át Treucsénig, — továbbá Sellyéről Nagy-Szombathon át Lundenburg felé az ország határáig vezetendő vonalakra; — 1869. évi julius hó 23-áu gróf Wimpffen Henrik és érdektársai a sopron— pozsony—vágvölgy —puchó—zsolnai fővonalra, mellékvonalakkal Hamburg—Sellye és Lundenburg felé; — 1870. évi april hó 8-án Machanek Vincze és Dietrich Vilmos Trencséutöl a Vlára-szoroson át az ország határáig terjedő vonalra; — 1871. évi január hó 13-káu dr. Strouszberg Trencséntől a Vágvölgyön keresztül a kassa-oderbergi vasút zsolnai állomásáig, — Trencséntől a határig terjedő vonalakra; — 1871. évi február hó 5-én hg. Windischgrätz Alfréd a Pozsonytól N.-Szombatig vezető vonalra; — 1871. óvi april hó 29-én a pozsony—nagy-szombati vasut-társaság a pozsony—nagy-szombati lóvonatű vasútnak gőzmozdonyúvá leendő átalakítására, folytatással Üzbégben át az ország határáig Lundenburg felé; — 1871. évi junius hó 2-án hg. Windischgrätz Alfréd Jablouitztól az ország határáig Lundenburg felé vezető vonalra; — 1871. évi junius hó 28-án Pulszky Ferencz, gróf Zicliy-Ferraris, Justh József és Lohausen Otto az északnyugati vasút treucséni állomásától a Vágvölgyön át a kassa-oderbergi vasút zsolnai állomásáig, — Trencséntől a Vlára-szoroson át Magyar-llradisch irányában a határig, — Nyitráról, esetleg Üzbéghről, vagy a cs. k. szab. osztr. államvasút valamely alkalmas pontjáról