A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Barkoczi Jolán: Közlekedés az útikönyvekben-útikönyvek közlekedési vállalatok kiadásában 229

dunai látnivalókat; a DGT hajóit és a hajóbelsőket ábrázoló fényképeket hoz. A Dunagőzhajózási Társaság által kiadott, 1917-ban megjelent másik útikönyv ,*4 Duna Passauíól a Fekete tengerig" c. igénytelenebb kivitelű, és inkább az utazó prakti­kus igényeit kívánta kielégíteni. Menetrend, díj­szabás is található benne. Leírja a hajók és a kabi­nok berendezését. A papírkötésű kötetek hosszúkás, könnyen zsebretehető formátumúak. A DDSG a két világháború között is jelentetett meg dunai útikönyvet: „A Duna Passauíól Giurgiuig és Russzeig" címmel. A 36 oldalas kiadvány me­netrendet vagy díjszabást nem ad, viszont olvasha­tó az étkezési szolgáltatás díja. A II. világháború és az osztrák államszerződés megkötése utáni DGT útikönyv, ,Jiandbuch für Donaureisen " c. a társa­ság hajóflottáját ismerteti, végvezeti az utast a Dunán Passautól Hainburgig. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. is adott ki dunai útikönyveket. Az I. világháború előtt megjelent két ,JDuna" c. útikönyv - az egyik 1910-ben jelent meg, a másikon az évszámot nem tüntették fel -, csak terjedelmében különbözik egymástól (141 ül., 208 p.), de felépítésük és szerkezetük hasonló. A dunai látnivalók a kötetek­nek mintegy kétharmadát teszik ki. Ezenkívül a MFTR tevékenységéről szolgáltat adatokat: hajóál­lományát és hajóállomásait sorolja fel, menetrend­jét, díjszabását, valamint az utaskényelmi szolgál­tatásokat (kabinok, hálóhely, ellátás) ismerteti. A MFTR tevékenysége az egész országra kiterjedt: ez az útikalauz a tiszai és szávai hajójáratokról is tájékoztatást nyújt. Fényképek mutatják a MFTR hajóinak külső képét és belső berendezését. A MFTR 30 éves jubileumi évében, 1925-ben ki­adott „Duna" útikönyvben a dunai gőzhajózásról és a MFTR történetéről szóló fejezetek is helyet kaptak. 1967-ben jelent meg a Panoráma kiadó nagy útikönyveinek sorozatában a „Budapest" és „Balaíon" kötet után, a ,£htna". A kötet szerzői a dunai hajózás szakemberei voltak. Claudio Magrisnak, a trieszti születésű germanistának ,J>una " c. kötete bédekkernek semmiképpen nem tekinthető, sokkal inkább egy szépirodalmi igényű esszékötetnek, amely az olvasót végigkalauzolja a folyón. Nemcsak útikönyv, hanem kézikönyv is a DGT­nek a két világháború között évente megjelentetett ,Jiandbuch für Donaureisen" c. sorozata. A dunai utazáshoz szükséges praktikus ismeretek közlésén kívül a Duna természeti környezetét, történetének és kultúrájának összefoglalását is adta. A kb. 300 oldalas köteteknek alig egyharmada a szorosan vett útikönyv, amelyben a Duna folyását követve az egyes helységek adatait (hajóállomás, vendég­lők, szállodák, gyógyszertárak stb.) történetét, látnivalóit ismerteti. A másik egyharmada az egye­temi professzorok által írt tanulmányok a Duna­vidék növény- és állatvilágáról, ókori történetéről, képzőművészetéről. A fennmaradó egyharmad a DGT hajóállományát, a dunai hajózási vállalatok címét, utazási irodáik elérhetőségét tartalmazza. Az Al-Duna vidéke - az osztrák Wachau és a magyar Dunakanyar mellett - különösen nagy élményt ad az utazóknak. Az ,Mduna és vidéke szövegben és képben " (1892) (4. ábra) és az,, Uíazás azAldunán 4. ábra Al-dunai útikönyv Az Alduna és vidéke ismeríeíésé" (1895) c. kiad­ványok a Belgrád és Orsova közti Duna-szakaszt ismerteti, valamint a menetrendet és a kedvezmé­nyes - vasúti és hajózási vonalak kombinációja­ként kialakított - körutazási jegyek útvonalát (Bu­236

Next

/
Oldalképek
Tartalom