A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Eperjesi László: Magyar-román vasútforgalmi kapcsolatok a dualizmus korában (1867-1891) I. rész 156

E vonal Nagykárolyt, mint székhelyet, Szatmármegye két szélsőségével hozza közelségbe. Debreczen s a Nagyszőllőssel szemben fekvő Tekeháza között e pálya hossza 18 2 mértföldet tesz. Élőtanulmányok tétettek annyira, hogy általában a vonalzat megválasztására határozó eljárást tesznek lehetségessé. Az észak-nyugati vidéken a következő vonalak foglaltatnak: VI. A kassa-oderbergi vonal Kassáról Aboson, Iglón, Hradeken, Rutkán, Tepliczen, Szucsánon, Zsolnán és a jablunkai szoroson át, Teschen és Oderbergfelé. E vonal ipar és szorgalom által kitűnő vidékeket lát el közlekedési eszközzel. Szepes iparra szorított, általa új életet nyernek, a kárpátalji különnemű termesztmények általán e biztos úton nagyobb kelendőségre számíthatnak és versenyképesebbekké válnak. Szepesi keresztül szelve, Liptói pedig hosszant átfutva, amannak székhelyét megközelíti, emezét is érinti. E vonal egész hossza 46 mf, a határszélig 37 ''

4 mf; ehhez még az abos-eperjesi 2 mf. hosszú szárnyvonal számítandó. E vonalak már engedélyezve s részletesen kidolgozva is vannak, csupán az engedély némely utólagos tételei iránt folyamatban lévő alkudozások tartották fenn a kivitelt, melyek már most véglegesen befejeztetvén, e vonal kiépítésének tényleges megindítása alaposan várható. E vonal országos jelentősége mindinkább emelkedni fog, ha végső szálaiban kiegészítésül szolgál azon vonal iránynak, mely az országos közlekedési rendszer központjából kiszakadva, a nemzetközi forgalmat észak-nyugat felé közvetíti, midőn Oderbergnél eléri az északi irányokban elágazó európai vonalok csomópontját. E vonal a VII. Pest-oderbergi, illetőleg a losonczi pályának folytatása Szucsánig. Ez fővonalnak tekinthető, mert észak-nyugatot csatolja kelettel, a felső tengereket az alsókkal és hazánkat a központból rövidebb úton és közvetlen érintkezésbe hozza Eszak-Némethonnal. A haza ősi bányavidékét kétfelé szeli és nevezetes kőszéntelepeknek új irányban nyit kelendőséget. A pest-oderbergi vonal egész hossza 55 mf; melyből a pest-salgótarjáni 16 ' 2 mf hosszú darab már üzlet alá bocsáttatott és a 17 mf. hosszú szucsán-oderbergi vonal létesítése eléggé biztosítóinak tekinthető. Tehát külön e vonal érdekéből 21 ' ? mf volna Salgótarján és Szucsán közt építendő, melyre nézve mindenesetre behatóbb észleletek igényeltetnek, mint minőkkel ezideig bírtunk. Ha a folytatandó és részben kiegészítendő előmunkálatokból kiderülne, hogy a losoncz-beszterczebányai vonal a lejtőviszonyoknál fogva nem felelne meg mindenképpen a nagyobb forgalom igényeinek: alternatíváját a Garamvölgyön Esztergom-Nána és Beszterczebánya közt felvezetendő vonal képezné, mely utóbbi helyen a fentebbi iránynyal találkozva, vonulna Oderbergfelé. Egyébiránt a nána-beszterczebányai vonal szükségessége még akkor is fennmarad, habár az adatok gondos tanulmányozása a losoncz-besztercze-bányai vonal czélszerűségét igazolná, mert ha csak helyi és industriális tekintetekből is, de azonfelül a bányavárosok és Garamvölgy gazdag forgalmánál fogva e vonal nem csekély jelentőséggel birand. VIII. Az érsekujvár-trencséni vonal. Nyitrán és Tapolcsányon át folytatva a Vágvölgyön Zsolnáig. A gazdag Nyitra- és Vág-völgyeken áthaladva, két nagy megyét szel hosszában és székhelyeiket érinti. Hossza 27 mf, melyen semmi előmunkálat, sem tanulmány nem tétetett. E vonal nemcsak közforgalmi, de honvédelmi szempontból is fontossá válik, ha a Dunáig kihoszszabbítjuk és ez által létrejön. IX. Az érsekujvár-komáromi vonal. E vonal 4 mf. hosszú és az államvasuttársaság által már tanulmányoztatott. Itt van helye a III., VI., VII. és VIII. számok által mellőzött honvédelmi tekinteteket kiemelni, melyeket országos vasutrendszer tervezésénél lehetetlen beható figyelemben nem részesíteni. Ezekre nézve azon nézet szab irányt, hogy valódi stratégiai vonalak csak azok lehetnek, melyek helyrajzi és forgalmi szempontból is helyeseknek tekinthetők. Ha elvontan és kizárólag csak egyik tekintet marad irányadó, abból természetesen a másikra hátrány származik, s az ekkép elkövetelt egyoldalú hiba, rendesen az egészen szokta magát megbosszulni. Csak a hol figyelmet érdemlő min166